Font Sándor - A magyar pálinkatörvény aláírója

Oltyán József oj@hirosindex.hu - Hírös.index Hírös.index 2010.03.06. 09:07:00

Kész öröm, ha egy politikusról egy szakma elismerősen szól. A kiskőrösi kistérség „legfontosabb” parlamenti képviselőjének Font Sándor egyéni képviselői indítványára jött létre a magyar pálinkatörvény, ami 2009 január elsején lépett életbe. A vélhetően évszázadokra előremutató törvényt Font Sándor írta alá. Ennek a sikertörténetnek múltjáról, az életbe lépése óta szerzett tapasztalatokról és Orbán Viktor házi pálinkafőzésről tett bejelentéséről kérdeztük Font Sándort:

h i r d e t é s

Kérem mondja el, hogy mi a története a magyar pálinkatörvénynek!

A pálinka élete hála az Istennek olyan hosszú, hogy nem volt pálinkatörvény, de mégis létezett Mi ezt a kibírhatatlanul hosszú időt megpróbáltuk felváltani a pálinkatörvénnyel. Néhány száz évet késtünk, mert például a konyaknak és a wiskynek az adott országok nemzeti italának több százéves törvényük van. Nekünk a nemzeti italunk a pálinka.

Egy hosszú folyamat volt, amikor megpróbáltuk talpra állítani kereskedelmi főzdék megindításával. 1998 és 2002 között a bérfőzdék átalakulhattak egyszerű hagyományos kereskedelemi főzdévé azzal, hogy nem kellett nekik letenni azt a nagyon nagy 40 milliós kauciót, hanem „csak” tízmilliót, ami már kifizethető volt. Ez volt az a pillanat, amikor megjelentek a kisüzemi főzdéknek a pálinkái Magyarországon, nagyon sok variációban és gyönyörű ízekben.

A következő lépés 2004-ben következett be az Uniohoz való csatlakozásnál, amikor időben észrevettük, hogy nemzeti italunkat jó lenne levédeni a Pálinka szó levédésével. Ami egy átütő sikerré vált, most már látjuk. A teljes szakmai szervezet és az akkori kormány is mellénk állt, hogy összhangot látassak, tényleg mindenki együtt dolgozott ezen az ügyön. Tehát innentől kezdve a pálinka szó kizárólag Magyarországon alkalmazható, Magyarországon lefőzött párlatokra, kivéve Ausztria 5 tartománya ahol sárgabarack pálinkát az őseink az ősmagyarok főztek és ott jelenleg is ez a hagyomány megvan. Ezzel nem volt senkinek problémája, így elfogadásra került, hogy a „sógorok” is használhatják, csak a sárgabarack kapcsán a pálinka nevet.

Utána következett a nagy lépés, amit már 2003-ban kezdtünk összerakni, azt, hogy nekünk is legyen egy törvényünk, vagy mint a Franciáknál kódexünk a nemzeti italuk kapcsán. Egy hosszú folyamat volt ez, amit az összes pálinka érdekképviselet – három országos szervezet – valamint a pálinka lovagrend végzett. Ezzel a tudományos háttérrel papírra vetettük az alapvetést.

Aminek a lényege, hogy a Magyarországon termelt gyümölcsből készült párlatot, amit Magyarországon cefréztek, pároltak és érleltek lehet pálinkának nevezni. Illetve létrehoztuk a Pálinka Nemzeti Tanácsot a magyarországi érdekképviseletek által delegált híres és neves szakértőkből összeállt testületet, amely őrködik a pálinka teljes folyamata fölött. Ukázokat adhat ki, tiltásokat tehet és engedélyezhet.

Ezt a törvénytervezetet én nyújtottam be, amihez az összes parlamenti párt csatlakozott és teljes összhangban fogadtuk el a pálinka törvényt. A bulvár sajtó minket ki is cikizett, hogy semmiben nem tud a parlament megegyezni, úgyszólván „ölik egymást” bezzeg ha a pálinkáról van szó egyet tudnak érteni, de mi ezt nem szégyelltük.

Ha jól tudom, Önnek személyesen is meg kellett védenie a pálinkatörvényt Brüsszelben?

Igen, mert tudni kell, hogy olyan területeket is érintettünk a törvénnyel kapcsolatosan, amely uniós szabályozást is érintett. Ez volt az első olyan törvény a csatlakozásunk óta, amelyben Brüsszelnek joga volt, hogy beleszóljon. Tartottunk is tőle, hogy sérti más országok érdekeit a pálinka törvényünk, a technológia, a címkézés és magyarul az, hogy más ilyet nem csinálhat, és esetleg ellenvétót nyújtanak be, de nem ez történt. Ilyenkor az a szabály, hogy minden tagországnak véleményeznie kell, az adott ország törvénytervezetét, és három hónapon belül kötelesek írásban válaszolni. Az unio bizottsága technikai jellegű módosításokat tett hozzá, amit kötelesek voltunk belefoglalni a végszavazási fázisba, amit megtettünk, de gyakorlatilag akadály mentesen ment át. Ahogyan a görögöknek az uzóra, az olaszoknak a grappára, a franciákank a konyakra az skótoknak a wiskyre, nekünk magyaroknak ezután a pálinkára van kizárólagos jogunk azzal, hogy kimondtuk, hogy ez a nemzeti italunk.

A pálinkás szakmában az Ön nevéhez kötik az egész magyar pálinkatörvényt, kik vettek még részt ebben a munkában?

Ez erős túlzás, technikailag én voltam abban a helyzetben, hogy benyújtsam, mivel országgyűlési képviselőként tag vagyok azokban a szakmai szervezetekben, akik ezt a törvényt szakmailag összealították. Iszonyú viták folytak, ami majdnem veszekedésbe torkolt a szervezetek között is, mondjuk olyan kérdésen, ami például a méz alkalmazását érintette.

Mi lett az eredmény, lehet-e ma ráírni egy üvegre, hogy mézespálinka?

Nem szabad, ugyanis minden idegen anyagtól mentesnek kell lennie a pálinkának. Ez az unios szemlélet a többi nemzeti italnál is. Viszont lehet gyümölcságyas pálinka, de a mézes pálinkákról a pálinka névnek le kellett kerülni. A viták 2007 decemberétől, 2008 márciusáig hetente folytak. 2008 júniusban elfogadtuk a törvénytervezetet, ki kellett küldenünk Brüsszelbe, és a többi tagországhoz véleményezésre, így az őszi parlamenti időszakban végszavazásra került, ezért 2009 január elsejétől él a pálinkatörvényünk.

Tehát az én szerepen annyi volt, hogy én voltam abban a technikai helyzetben, hogy be tudtam nyújtani a parlamentben. Állítom, hogy bármelyik szakmabeli kollégánk lett volna a helyemben ő is benyújtotta volna. Természetesen büszke vagyok, hogy a törvénytárban az én nevem szerepel a törvényen.

A Pálinka Nemzeti Tanács egy szép kezdeményezés, de nincs költségvetése, mit várhatnak a politikától?

Ez egy izgalmas kérdés, jelenleg az FVM tartja fenn, a jelenlegi miniszter biztosít irodát és adminisztrációt a szervezetnek, és valóban az alaptörvényben erre nem tudtunk kitérni, mert ez a költségvetési törvényt érinti. Elmondhatom, hogy gyerekcipőben járunk és erre a költségvetés tárgyalásánál kell újra visszatérni, de a szándékunk talán fontosabb volt, mert láttuk, szerte a világban hasonló nemzeti tanácsok felügyelik a nemzeti italokat, ezért ennek kialakításán dolgoztunk igazán. Már egyeztetéseket végeztem Dr Prekopné Dr Orosz Erzsébettel (a miskolci likőripari gyárnak az ügyvezetőjéve) aki a Nemzeti Pálinkatanács elnöke jelenleg.

Mik az első tapasztalatok?

Nehezen indult, ezt el kell mondani. Az elnök asszonnyal egy hónapja néztük át a különböző folyamatokat, amelyekkel kapcsolatban el kell mondani, hogy még az elején vagyunk a feladatok elvégzésének. Egyelőre az alap stratégia az, hogy először Magyarországon tudatosítsuk, hogy Magyarország nemzeti itala a pálinka. Én úgy látom, hogy ez elég jól sikerült, hiszen mára elmondható, hogy a pálinka egy trendi ital lett. Ezt számadatok is alátámasztják, mert a 2009-es gazdasági válságnál minden terméknek hatalmasat zuhant a forgalma, míg a pálinkáé szépen stabilizálódott, illetve kis mértékben még nőtt is. Én ennek örülök, már nem annak, hogy egy korosztály rászokott a pálinkára, hanem annak, hogy lecserélték azokat a primitívebb alkoholokat, amelyeket amúgy is egy-egy ünnep, egy hétvégi buli alkalmával fogyasztanak. A véleményünk szerint egy következő hatalmas lépés lesz, hogy a különböző erurópai piacokra is kilépjünk a pálinkával.

Ha megválasztják parlamenti képviselőnek a jövő hónapban, mit tartana fontosnak a pálinkapárlatok kapcsán?

Mindenképpen vissza kell vezetni a párlatokat a gyümölcshöz a termelőhöz. Előttem van egy olyan kép, hogy a tisztességes, kulturált alkoholfogyasztás egy olyan elit szintet is elér, és egy olyan fogyasztási és mennyiségi igényt, amely nem az alkoholizmusról szól, hanem azokról az ünnepi alkalmakról, amikor meg adjuk a módját, rangját, hogy megigyunk egy korty pálinkát.

A pálinka alapanyaga a gyümölcs, azt visszavezethetjük a mezőgazdasághoz. Már most láthatunk olyan főzdéket, akik tudatosan telepítettek gyümölcsöst, mert maguk akarják megtermelni azt a gyümölcsöt, amit a legjobb savállapotban a legjobb érettségi időben maguk szüretelnek. Ez a folyamat, ami rendkívül kézimunka igényes lássuk be munkahelyeket teremet. Tehát a pálinka éltetése visszahathat a viharvert mezőgazdaságunk fejlődéséhez.

Hogyan lehet azt a magas technológiai igényű párlatkészítési folyamatot azzal összeegyeztetni, amit Orbán Viktor mondott, miszerint erősíteni kell az otthoni pálinkafőzést?

Nagyon óvatosan fogalmaznék, hogy mit mondott Orbán Viktor. Csak a lehetőségét villantotta fel, én azt hiszem egy jó hangulatában amikor Radulovics Bojana vendégül látta őt. Ismert, hogy Szerbiában (Bojana onnan származik) nincs jövedéki törvény és mindenki főzhet pálinkát odahaza.

Ennél azért komolyabb a helyzet az Unios tagországokban. Tehát Ausztria és Szlovénia és Németország ahol nagyon kemény jövedéki törvény van, mégis megengedik, bizonyos feltételek esetén, hangsúlyoznám bizonyos feltételek esetén a háznál főzhető pálinka elkészítését. Románia is erre az útra akar térni, beszéltem a román mezőgazdasági államtitkárral.

Azért mondtam, hogy óvatosan, és én csak helyzetet tudok most felvillantani a nélkül, hogy bármely eleméről kijelenteném, hogy nálunk majd így fog működni, mert erről nincs konkrét döntés ez egy több irányú egyeztetést igényel minden érintettel és a vámhatósággal a jövedékiség tekintetébe. Tehát Németország és Ausztriában - és mondom, ne következtessen senki arra ebből, hogy ez biztosan így lesz nálunk is – csak az főzhet otthon pálinkát, akinek termőföldje és gyümölcsöse van, ez be van jelentve és regisztrált gazdálkodó.

Tehát nem úgy van, hogy a város nyolcadik emeletén élőként a teraszon pálinkát főzögetek. A párlatkészítés egy üzem, egy robbanásveszélyes dolog, észen legyünk emberek, ne szabaduljanak el a fantáziák, akik már most kezdik összetákolni a kuktát és fazekakból a főzőiket.

Ausztriában például csak engedélyezett gyártónál vásárolt lepárlót lehet venni, meg van határozva az űrméret, 15 liternél nem lehet nagyobb például a lepárló mérete. 20 litert főzhetnek le egy családban adómentesen önfogyasztásra. E fölött adótartalommal mindössze 250 literig, és ha ennél többet főz, akkor kőkemény adóztatással. Hozzáteszem, hogy az így otthon enyhe adóteherrel lefőzött pálinkát, 250 literig a saját éttermében, panziójában, kimérőjében eladhatja.

Tehát nagyon szigorú vámellenőrzés, jövedéki adó, tehát mi az unio jövedéki rendszerében vagyunk, tehát itt nem lehet glasszálni, a szerbek nincsenek benne, ők azt csinálnak amit akarnak, mi nem. Ezért nagyon komoly ellenőrzés, mérése a lefőzött alkoholnak, történik meg.

Szlovéniában nagyban hasonló az elv, ott átalányadózás van. Be kell fizetni egy bizonyos összeget, a maximum lefőzhető mennyiség mértékében. Aki ezt megsérti, az többé nem kaphat üzemeltetési engedélyt. Elkobozzák, a falu csúfjává teszik, stb.. megszégyenítik :o) és többet ő nem főzhet.

Megkaptuk azt a vádat, hogy Orbán Viktor bejelentése a fekete főzést erősíti, hát mondjuk meg most is van fekete főzés, de ha ennek a lehetőségét adott korlátok közé szabjuk, akkor mindenki tudja, hogy hol a határ. Ebben, mondhatnám, valami ilyesmiben gondolkodunk.

A kezünkben van a német, az osztrák és a szlovák törvény, ők azok, akik már régóta alkalmazzák ennek a rendszernek a működését. Nagyon lényeges, hogy együtt tud működni az otthoni gazdának a kicsi főzdéje, a speciálisan gyümölcspárlatokra szerveződött nagyobb főzde és vannak ott is nagy alkohol gyárak, ez mind a három testvérien megfér egymás mellett.

h i r d e t é s