Mit gondol az SZDSZ a Dél-Pest megyéről?

2005.12.12. 07:17:00

Azt látjuk nap, mint nap, hogy az SZDSZ országos vezetői mit gondolnak az ország ügyeiről, azt is láthatjuk, hogy milyen területen próbálnak változtatni, de arról, hogy a 16-os választókerületről mit gondol hazánk liberális pártja, nos arról csak Kovács Istvántól tudunk érdeklődni, aki az SZDSZ parlamenti képviselő jelöltje a 2006-os országgyűlési választásokon.

h i r d e t é s

- Hogyan jellemzi az elmúlt négy év politikai és gazdasági történéseit a 16-os választókörzetben?

Ez a Dél-Pest megyei választókörzet a méretét és a súlypontjait tekintve rendkívül tagolt, ezért szinte értelmetlen egy egységként jellemezni, például összehasonlítani Abonyt Nagykőrössel, én inkább három fő földrajzi részre osztanám.

Abony: Ez az a tipikusan leszakadó város, amely a rendszerváltás óta nem találta meg a saját identitását. Talán ezzel is magyarázható a mindenkinek ellentmondó politikai élete, amely a szélsőjobboldali szervezetek számára toboroz főként támogatókat. Láthatóan Abonyban az elmúlt négy év során sem történt semmi érdemi, ami a véleményem szerint annak köszönhető, hogy a város vezetése még ma sem döntötte el, hogy önálló gazdasági világot alakítson-e ki magának, vagy pedig elfogadja, hogy Szolnok agglomerációjaként egy kiszolgáló kertvárosi szerepet tölt-e be. Ebből a gazdasági koncepciótlanságból egyelőre a városnak az a társadalmi szegmense, amely konkrét elképzeléseket fogalmazott már meg, még nem tudta az egyre elszegényedőbb lakossággal elfogadtatni azt, hogy ahhoz, hogy kilábaljanak a defenzív állapotukból bizony együtt kell gondolkodniuk. Így mivel Abony a rendszerváltás óta egyetlen kormány alatt sem tudott például egy Ceglédhez hasonló dinamikával fellépni, szerintem, nem tehet mást, mint egy értelmes önálló gazdasági koncepció megtervezése után, félretéve a szélsőséges, sokszor idétlen politikai izmusokat - 4-5 év alatt ledolgozza a térség hasonló városaihoz képest a hátrányát.

Törtel: No igen, Törtel az a település, amely eldöntötte, hogy mit akar és vasakarattal, konok kitartással menetel annak a megvalósítása felé. A majd négyezres település és a köré csoportosuló falvak már jó ideje együtt gondolkodnak, együtt pályáznak és együtt fogalmazzák meg a mindennapjaikat. Például Törtel és a vele szomszédos Jászkarajenő jó példája annak, hogy miként lehet a lehető legélhetőbbé varázsolni a főként a mezőgazdaságból élő településeken a mindennapokat. A jobboldali, vagy baloldali szimpatizáns lakosságról általánosan elmondható, hogy a liberális gondolkodás jellemzi őket ha az időseikről gondoskodnak, vagy a fiatalok számára készítik elő az életet. A térség gazdaságilag fejlődik, a főbb infrastrukturális beruházásokon már túl vannak, gondolok itt például arra, hogy Törtel 100 %-ban közművesített település. A privát beruházások száma megszaporodott és remélhetőleg ezen beruházások mennyisége a jövőben még inkább szaporodni fog.

Nagykőrös: Ez egy dráma. A hazai tartósítóiparnak a rendszerváltás óta tartó mélyrepülése rendkívül érzékenyen érintette a városnak az egypólusúnak mondható, főként erre az iparágra épülő gazdaságát. Ebből az elkeseredett helyzetből 2002-re végre egy kínkeserves lemondásokkal, rengeteg munkahely megszűnésével, ezáltal a város lakosságának a jelentős részének az elszegényedésével együtt járó felelős folyamatnak a következtében végre a városi költségvetést sikerült pozitívvá alakítani. Viszont ebben a számtalan emberi sorsot megtaposó, megszorító folyamatban a lakosság hitevesztetté vált és olyan politikai kalandoroknak adta a szavazatát 2002-ben akik a "kapott örökséget" elherdálva az eladósodást növelve az elmúlt négy év alatt egy újabb válságot valósítottak meg Nagykőrösön. A túlpolitizált város infrastrukturális beruházások terén jó ideje dilemmázik, hogy mekkora szennyvíztelepre lenne szüksége, amit időről időre, még az itt maradt a rendszerváltás előtti tartósítóipari vállalkozásokkal akar a városvezetés megfizettetni. Ez csak egy példa a városi vezető hozzá nem értésére, ugyanis a Globus és a Bonduelle amikor a százmilliós, szennyvíz-beruházási összegekkel ijesztgeti őket rendre a kivonuláson - mint egy gazdasági szervezet egyetlen értelmes döntésén - kezd el gondolkodni, aminek a hatására ez az ügy rendre lekerül a város napirendjéről, a szennyvíztelepen pedig egyelőre csak gondolkodni lehet.

A választókörzet legnépesebb városából mára az aktív lakosság zöme átjár dolgozni Ceglédre, vagy Kecskemétre. A polgármester annak ellenére, hogy egyben a 16-os választókerület parlamenti képviselője is, érdemben nem segíti a város gazdasági menedzselését. Csak 2005-ben egyelőre két, összesen a 25000 ezres lakosú városban 3-400 új munkahelyet kialakítani szándékozó nagyberuházót utasított el Nagykőrösről, de a harmadik, egy korábban idetelepült külföldi vállalattal kapcsolatban álló befektetőt is vélhetően el fog utasítani, talán egyfajta polgármesteri szeszélyből.

Politikai szempontból érdekesség, hogy az országos pártok helyi szervezeteinek a vezetői és lassan a mögöttük lévő tagság is egységesen lép fel a város polgármestere ellen, aki mára kisebbségbe került a saját frakciójában is - jó példa erre a 2005 december 08-án hozott a polgármester és az alpolgármester elleni fegyelmi határozat, amit a képviselőtestület többsége szavazott meg. Ami ha jogerőssé válik 20 %-os jövedelem megvonást von maga után az érintettek számára. (Az alpolgármester legutóbb kijelentette, hogy visszavonul a politikától.)

Ha végre Nagykőrös újra felelős polgármestert választ akkor érdemi gazdasági koncepció valósulhat meg a város alatt elhúzódó 2007-től, 2013-ig épülő Graz -tól Nagyváradig tartó M8-as autópálya kapcsán, aminek az egyik leágazása a mai Nagykőrösről kivezető, Törtel és Kocsér felé vezető hármas útkereszteződésnél lesz várhatóan. Ez a közvetlen autópálya kapcsolat érdemivé teheti a Nagykőrösön régen dédelgetett álmot, ami a város alatt lévő gyógyvízre épülő pihenő- és gyógy-turizmus kialakítását fogalmazza meg, de természetesen ez a további iparágak számára is egy jelentős logisztikai lehetőség.

- Milyennek látja az SZDSZ tagságának az összetételét a választókerületben?

Én négy éve, mint a nagykőrösi SZDSZ alapszervezet elnöke és egyben a megyei választmány tagja úgy látom, hogy ebben a térségben a liberális gazdasági szempontokat képviselő erőként fogalmazódik meg az SZDSZ a tagságán keresztül. A tagság főként a mai értelemben vett mikro- és kisvállalkozókból tevődik össze, akik a foglalkoztatásban jelentős szerepet töltenek be, miközben maguk is nap, mint nap tevőlegesen vesznek részt a vállalkozásuk, vállalkozásaik mindennapi életében. Ez által a kistelepülések közéletében is a nyugodt, gazdasági szempontokat prioritásként kezelő döntési folyamatokban hallatják a hangjukat, végeznek feladatokat.

- Ön mit javasol a tanácsért az SZDSZ-hez fordulóknak az utcán a hétköznapokban?

Nekem több vállalkozásom működik Nagykőrösön, ezért sokan fordulnak hozzám is tanácsért. Én megpróbálok mindenkinek életszerű, a saját tapasztalataimra épülő javaslatokat adni, de látom, hogy az Európai Uniós tagságunk kapcsán jelentős irreális várakozás alakult ki a térségben. Az emberek nehezen fogadják azt el, hogy az EU-s tagság csak egy príma eszköz ahhoz, hogy a saját terveiket megvalósítsák. Én mindenkinek a legutóbb elindított vállalkozásomról szoktam beszélni, amiben 1 ha területen 25 db 43 méter hosszú fóliasátrat próbálunk értelmes termelő egységgé alakítani. Ez Nagykőrösön a telekárakat tekintve szinte bárki állttal elérhető cél, persze ahhoz, hogy egy ilyen mikro-vállalkozás beinduljon, rengeteget kell számolni, tervezni az üzemelést felmérni a piacot, partnereket keresni és persze az is költségcsökkentő tényező, ha valaki nekiáll és dolgozik. Én például szinte az összes szabadidőmben kint vagyok a telken és dolgozok. Jó lenne, ha végre az emberek elfogadnák, hogy önálló gondolatokra épülő tervek, és munka nélkül nem lehet fejlett Európát építeni még Nagykőrösön sem. Mert én úgy gondolom, hogy Európa az nem csak egy földrész, hanem Európa, István király óta itt van a szívünkben, minden ember szívében.

h i r d e t é s