Solton toborzott a Magyar Gárda

2009.03.11. 06:16:00

Zsidók uszítják a romákat a magyarok ellen - az ATV híradójának felvétele szerint egyebek mellett ezzel a mondattal toborzott tagokat a Magyar Gárda Bács-Kiskun megyei kapitánya Solton. Draskovics András a tudósítás szerint tagadja a holokausztot, szerinte nem voltak náci megsemmisítő táborok.

h i r d e t é s

Más antiszemita és uszító kijelentéseket is tett: szerinte a zsidók uralják a világot, akiknek kétmilliárd emberre van szükségük a világon, a többi négymilliárdra nincs, azokat - ahogy fogalmazott - majd "lepermetezik". El akarják foglalni az országunkat, el akarják tőlünk venni - mondta. "És hölgyek, urak, kitalálták, ők, ott, hogy az a rendszer, amit ők felépítettek több ezer év alatt, az adok kölcsönt, uzsorára, kamatra, s aztán ötödíziglen csavarom a családodat, és visszakövetelem, ez nagyon jól működik a Földön, az egész bolygón, kettőmilliárd emberrel. Hány van? Hat. Tehát ők úgy tervezik, elég ide kettőmilliárd. Mit gondolnak cigány testvéreink és a kedves magyar hallgatóság: melyik csapatban, melyik halmazban lesznek? A kettőmilliárd megmaradóban, vagy a négymilliárd kivégzendőben?"

A gárda megyei kapitánya megkérdőjelezte a második világháború náci haláltáborait. "Nagy része nem igaz azoknak a történeteknek, amiket Auschwiztról meg Buchenwaldról koholnak. Tényleg voltak lágerek, de messze tisztábbak és messze humánusabbak, mint a Szovjetunióban a szibériai lágerek" - tette hozzá. Az ATV tudósítása szerint Draskovics András utalt a veszprémi kézilabdázó meggyilkolására is, és azt mondta, hogy aki erőszakos bűncselekményt követ el, "annak kötél jár".

Emlékezetes, a Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya 2007. december 17-én nyújtott be keresetet a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatása érdekében. Az ügyészség akkor azzal indokolta döntését, hogy álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét. A Magyar Gárdát 2008 decemberében elsőfokú, nem jogerős ítéletében feloszlatta a bíróság. Szóbeli indoklásában a bíró kiemelte: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a 2007 decemberi felvonulást - emlékeztetett a bíró.

C-PRESS - Népszava

h i r d e t é s