A fémiparra támaszkodó Kiskőrösi városvezetés nem sok minden lát a jövőből

Oltyán József oj@hirosindex.hu - Hírös.index Hírös.index 2012.02.03. 06:32:00

Domonyi László kiskőrösi polgármester szerint a kormány logikusan meg fogja nyirbálni az önkormányzatok bevételeit, ahol egyébként is pánik van a járási rendszer egyébként racionális kialakítása miatt. A beszélgetésből kiderül, hogy Kiskőrös a fém és acél városa lett, ahol még nem gyűrűzött be Matolcsy „születés generálója” ugyanis nem az elvándorlás, hanem a alacsony gyermekvállalás miatt csökken a város lakossága.

h i r d e t é s

Mennyire látható át, hogy minek kell megfelelni a kiskőrösi önkormányzatnak 2012-ben?
Azt látjuk, hogy 2012 mindenképpen a változás éve, ennek megfelelően a változásokat próbáljuk majd követni. Van, amit a törvény márciusban, áprilisban, júliusban vezet be, amely változtatásokat nekünk nagyon figyelembe kell venni. El kell mondani, hogy sok nyitott kérdés van, sok kérdésben nem tudjuk, hogy hogyan is lesz. Azt látjuk, hogy sok módosítással fogjuk teljesíteni az évet.

Várjuk a kormányhivatalt Kiskőrösre, ami további kérdéseket vet fel.

Hány munkaerőt érintő folyamatról beszélünk?

Ezt sem látjuk ma még pontosan. Jelenleg a Kiskőrösi Polgármesteri Hivatal 66 fővel működik, hogy ebből hány fő marad majd az önkormányzatnál, hány fő megy át a kormányhivatalhoz, még nem látjuk pontosan.

Fontos, hogy Kiskőrösön egy járási kormányhivatal fog működni, így a kialakult járási települések önkormányzatait is érinti majd ez a folyamat. Például Kiskőrösön, Kecelen, Soltvadkerten is van építési hatóság, amelyeket nagy valószínűséggel a járási kormányhivatal fogj majd egybe. Így például, hogy hány ember marad és hány ember kell majd az új szervezetbe ma még nem tudjuk pontosan.

A járási hivatalok 2013 januártól kezdik meg a tevékenységüket, így egy egész évünk lesz rá, hogy kialakítsunk egy jól működő rendszert.

Mekkora a pánik a hivatalokban, hogy az állami feladatokat az állami szervek oda szervezik, ahová az nagyjából való, az önkormányzat pedig „klasszikus önkormányzati tevékenységet” végezhet?

Jelen pillanatban én azt gondolom, hogy van pánik is, hiszen minden település megszokta, hogy helyben sok mindent el tud intézni. Ezzel a járási rendszerrel a környező településeken is sok hatósági feladat szűnik meg, és be kell majd jönni ügyeket intézni a Kiskőrösi Kormányhivatalba. Nyilván ez pánikot okoz. Én azt gondolom, hogy a költségvetés szempontjából ez egy racionális lépés, amit majd el fogunk fogadni és az új rendszer szerint fogunk élni.

A kiskőrösi önkormányzat lát-e lehetőséget a „klasszikus önkormányzati tevékenység”-ben?

Látunk, hiszen tervezhető, hogy mik lesznek a feladataink. Viszont az emberek meg is kérdezik tőlem, hogy mit fogunk csinálni, ha a kormányhivatal elviszi a hatósági feladatokat. Azt gondolom, hogy erre a kérdésre még a polgármestereknek egy kis időre van szükségük, hogy a megfelelő válaszokat megadhassák. Persze egyelőre sok polgármester társamat hallgatva azt látom, hogy úgy élik meg a változásokat, hogy a hatáskörök elég durván sérülni fognak. Szerintem ez nem így van, mert a mai hatáskörök alapján a hatósági hatáskörökért a jegyző felelt, és az önkormányzati feladatellátásért volt felelős a polgármester eddig is. Ami ugyanúgy megmarad.

Az kétségtelen, hogy a hatósági jogkör ezután nem az önkormányzatnál lesz, hanem a kormányhivatalnál.

A képviselő-testület miként reagál a változásokra?

Ezekben a napokban a költségvetési egyeztetések folynak és el kell mondani, hogy a képviselőkben is megfogalmazódnak aggályok, ráadásul nálunk itt Kiskőrösön miután nyugállományba vonult Szentendrei István főjegyző úr, még az új jegyző kiválasztása is változást okoz.

A nagy feladat, a nagy gond nekünk most a költségvetés törvényességi megfelelése, hogy ezt hogyan fogjuk összeállítani, azt még nem tudjuk.

Valóban izgalmas év elé nézhet a város, hiszen számos – már a tervezési időszakban is jelentős érdeklődést kiváltó - beruházás indul el. Mi tud ezekkel kapcsolatban elmondani?

Ez is szép terület, hiszen az új önkormányzati törvényben a fejlesztéseket és a fejlesztésekhez kapcsolódó önrészek csatlakoztatását, elég szigorúan leszabályozzák. Így a fejlesztések körül is van egy kis bizonytalanság minden önkormányzatnál.

Kiskőrös ebből a szempontból talán szerencsés, mert nekünk 2012-ben nagyon sok projektünk megindul, és remélem, hogy az önrész hozzáadás még éppen nem találkozik az új önkormányzati törvénnyel. Hiszen építjük a művelődési házat, az egészég ház átalakítását, belterületi utakat építünk, megnyertünk belterületi kerékpárutat, megnyertünk Akasztó-Kiskőrös kerékpárutat, és előttünk áll a főtéri rekonstrukció, ami a város legnagyobb projektje jelen pillanatban. Természetesen megyünk a pályázatokkal előre, szeretnénk további pályázatokat is beadni egy jó pár dologra, amire a városnak még szüksége van.
Nagyon nagy kérdés a jövőbeli fejlesztéseknél az önrész hozzáadásának a lehetősége, ettől nagyon félünk. Azt látjuk, hogy az új önkormányzati törvényben nagyon szűk rést és lehetőséget hagy a törvény a bevételi oldalból fejlesztésre.

Ezzel azt mondja, hogy az önkormányzatok bevételi oldalát is „megnyírja” a kormány?

Én nem tudom elképzelni, hogy ne nyírja meg, hiszen most visszaadunk a kormánynak egy csomó intézményt, amelyeknek a finanszírozása eddig, mintegy 60 százalék volt. A fennmaradó 40 százalékot a kormánynak valamiből produkálni kell, üres zsebből nem fogja tudni hozzátenni. Tehát ezt valószínűleg az önkormányzatok zsebéből ki fogja kivenni.

Ezt én csak feltételezem, de azt gondolom, hogy nem lehet megkerülni a gépjárműadó és az iparűzési adó kérdését, azzal együtt, hogy a törvény előírja, hogy az önkormányzatok működési hiányt nem halmozhatnak fel. Ha pedig nem tervezhet veszteséget egy önkormányzat, akkor túl sok már eleve nem marad, ami mellé még a fejlesztési önrészt is meg kell termelni.

Tehát az önkormányzatok a jövőben, ha úgy tetszik, csak a „van”-ból tervezhetnek?

Pontosan, ami megjegyzem egy teljesen logikus gondolkodás, viszont az elmúlt 20 évben ez nem így volt és nem lesz egyszerű az átállás.

Ezek alapján, ha a mostani fejlesztési hullám a közlejövőben lezajlik, akkor a következő fejlesztésekre való felhalmozások érdekében jó pár „csendes” évre kell számítani a kiskőrösieknek?

Én bízom benne, hogy nem, mert számomra az a kérdés nem tisztázott egyelőre, hogy az uniós forrásokat miként fogja felhasználni az ország, ha nem lesz önrésze az önkormányzatoknak.

Mennyire érinti a város kulturális és sportéletét a változás?

Nagyban érinteni fogja, ugyanis ezek nem kötelező önkormányzati feladatok, és Kiskőrös város jóval több, mint 100 millió forintot szánt minden évben az önként vállalt feladatok finanszírozására.

A kiskőrösi polgármestertől meg kell kérdezni, hogy „mi van a szőlőben”?

Látni kell, hogy a kiskőrösi szőlészet birtokszerkezeti rendszere elavult, aminek a következtében ez a termelési forma érezhetően megszűnőben van. E miatt a szerkezet miatt nagyon nehéz kialakítani a nagyobb gazdaságokat azoknak a gazdáknak, akik erre szánták el magukat. Reméljük, hogy a szőlőárak legalább a mai szinten maradnak, mert akkor a nagytáblás, tehát 15-20 hektáros szőlőtermesztéssel érdemes lesz foglalkozni.

A borászat mai állapota alapján egyértelműen azt látjuk, hogy a szőlőtermelő nem feltétlenül kell, hogy feldolgozza a saját termését. Az itt működő borászati üzemek kitűnő technológiával kiváló bor előállítására képesek és talán a borászatnak ez az iránya lesz a jövő, hogy le kell szerződni és integrálni kell termelőket.

Kiskőrös iparáról a bor mellett alig esik szó, azért mert nem jelentős?

Nos, el kell, hogy mondjam, hogy Kiskőrösön nagyon jelentős ipar van jelen. Konkrétan a fémfeldolgozó iparunk nagyon erős. Kiskőrösön a foglalkoztásban a legjelentősebb szerepet ez az ipar folytatja, így a befolyó iparűzési adóban is a legjelentősebb részt teszi ki.

Érdekesség, Kiskőrösön az egy főre eső CNC gépek aránya az országban a legmagasabb. Ezt onnan tudom, hogy az egyik gázszolgáltató végzett egy kutatást, a magas gázfogyasztás miatt, elmondták hogy ennyi gázt nem szállítanak Miskolcra sem. További adat, hogy Kiskőrösön évente 20000 tonna vasat dolgoznak fel.

Szerencsénk, hogy ezek a fémfeldolgozó gyárak tartják a városban a lelket.

Még akkor is, ha közben a város lakossága csökken?

Megfigyeltük, hogy az elvándorlás és a betelepülés arányban áll egymással, sokkal nagyobb baj, hogy az elhalálozás és a születések száma nincs arányban. További probléma, hogy Kiskőrös a felsőfokú végzettségűeket nem tudja visszafogadni olyan mennyiségben, amire szükség lenne legalább.

Akkor ez lenne a „klasszikus önkormányzati tevékenység” – van rá megoldása a városatyáknak Kiskőrösön, hogy miként tudná visszacsalogatni a kiművelt fiait?

Esetlegesen új ipar idetelepítésével, lehetne ezt megoldani. megjegyzem gépészmérnökből, automatizálási mérnökből hiány van a városban, közgazdászból, jogászból viszont nem tudunk fogadni, 60 géplakatosnak viszont akár holnap lenne munkája.

h i r d e t é s