Sürgős megszorításokról döntött a kormány - Mi áll a háttérben?

Portfólio.hu Portfólio.hu 2012.02.22. 06:02:00

Alig két hónap telt el a legutóbbi, költségvetést érintő bejelentések óta, máris újabb kiigazításokat tervez a kormány - derül ki egy friss kormányhatározatból. A részben strukturális lépésekre építő intézkedéscsomaggal a kormány viszonylag gyorsan igyekszik reagálni a Brüsszel felől érkező egyre erősebb fenyegetésekre, viszont az új intézkedésekkel egyúttal azt is elismeri, hogy a 2012-es költségvetés két hónap alatt megbukott, ami ismét sokat elárul a fiskális politika minőségéről.

h i r d e t é s

Beigazolódtak az előzetes várakozások, két hónapot sem él a tavaly decemberben megszavazott és utolsó pillanatban még módosított 2012-es költségvetés. Egy kedden megjelent kormányhatározatból ugyanis kiderül, hogy a kormány további költségvetési kiigazító intézkedéseket tervez az idei, valamint a jövő évre vonatkozóan.

2012.02.21 21:41 Határozott a kormány - Százmilliárdos kiigazítás jöhet még idén

Itt a lista

A "2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről" címet viselő keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat kilenc főbb pontban foglalja össze a kormány sürgős tennivalóit:

- Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter február 29-ig javaslatot kell tegyen a gyógyszertámogatások idei csökkentésére. Emlékezetes, a kormány a Széll Kálmán Terv keretében már betervezett egy 83 milliárd forintos lefaragást a gyógyszerkasszában.
- szintén Matolcsy György és Réthelyi Miklós közös feladata, hogy március 14-ig javaslatot tegyen további megtakarítási intézkedésekre a 2013-as gyógyszerkasszát illetően. Pedig a Széll Kálmán Tervben már szerepel egy 37 milliárd forintnyi kiadáscsökkentés.
- Matolcsy György, Pintér Sándor belügyminiszter és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter február 29-ig kell elkészítse azt a javaslatot, ami a fővárosi közösségi közlekedés (BKV) támogatásának csökkentését valósítja meg 2013-ra
- jövő év második félévétől bevezetésre kerül az elektronikus útdíjfizetési rendszer, az erről szóló javaslatot március 14-ig kell elkészítse Matolcsy György és Németh Lászlóné
- a nemzetgazdasági miniszter azonnali határidővel javaslatot kell tegyen az idei évi fejezeti kezelésű előirányzatok és az egyéb központi kiadások csökkentésére.
- azonnali hatállyal beszerzési stop lép életbe,
- a beszerzési tilalom alól csak Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár adhat felmentést
- a beszerzési stop betartását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke ellenőrzi
- a tilalom alóli felmentésről negyedévente jelentést kell készítenie a nemzetgazdasági miniszternek

A fenti intézkedéssorozat alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány főként a korábban meghirdetett szerkezetátalakítási intézkedéseket viszi tovább. A BKV esetében ez nem meglepő, hiszen ebben a tekintetben jókora csúszásban van a kormány a tavaly tavasszal meghirdetett tervekhez képest. Ezt legutóbb Rogán Antal fideszes politikus ismerte el a Portfolio.hu-nak adott interjújában, amikor úgy fogalmazott, hogy a kormány újragondolja a Széll Kálmán Tervet, mert "vannak olyan pontjai, például a tömegközlekedés reorganizációjára vonatkozóan, ahol új elképzeléseket kell készíteni". A gyógyszerkasszát érintő várható intézkedések viszont váratlannak mondhatók abból a szempontból, hogy az idei évre már így is jókora megtakarítást célzott meg a kormány, és a januári hónap gyógyszerkiadásai alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A szektor képviselői mindenesetre nem lehetnek nyugodtak, hiszen a kormány a konvergencia programban már megfogalmazta azt, hogy 2013-ban 25 milliárd forintos gyógyszerkassza javulást kíván elérni további, nem részletezett intézkedésekkel vagy - ami a gyógyszergyártók szempontjából még fontosabb - a gyógyszerpiaci szereplők terheinek növelésével.

Miért kellenek az új lépések?

Ezek az újabb költségvetési kiigazító intézkedések természetesen összefüggésben állnak azzal, hogy Magyarország ellen új szakaszába lép a túlzott deficit eljárás. A magyar állam 2013. január elsejétől kohéziós alapból származó uniós forrásokat bukhat el átmenetileg, mert szerdán biztosan tovább léptetik a magyar ügyet az Európai Bizottság ülésén. Az EB ezt arra hivatkozva teszi meg, hogy megítélése szerint a kormány nem teljesítette a korábban megfogalmazott brüsszeli elvárásokat és nem tartós intézkedésekkel csökkentette a költségvetés hiányát. Ebből a szempontból a 2013-év a kritikus, miután a Bizottság várakozása szerint 2012-ben 3% alatt lehet a költségvetési deficit, jövőre viszont megint túllépi a megengedett határt, igaz csak 0,25%-kal (a kormány azonban nem csupán 3%-os, hanem 2,2%-os hiánycélt tűzött ki, így jelenleg mintegy GDP-arányosan 1%-nyi különbség van a kormány és a brüsszeli elképzelések között).

Ezért nem meglepő tehát, hogy a kormány a mostani intézkedéscsomagban a 2013-as költségvetésre vonatkozóan is újabb ígéreteket tesz, így például a gyógyszerkassza további lefaragása, vagy a fővárosi tömegközlekedés támogatásának csökkentése terén. Érdekes viszont az a fejlemény, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban hangoztatott egyéves csúszás helyett "már" 2013 közepétől elindítaná a kormány a használatarányos útdíj rendszerét. A konvergencia programban és a Széll Kálmán Tervben eredetileg azzal számolt a kormány, hogy jövő január elsejétől teljes gőzerővel beindul az elektronikus rendszer és ez 100 milliárd forintos többletbevételt hoz az államnak. Az utóbbi időben azonban olyan hírek érkeztek, miszerint elbukik a reformcsomag ezen pillére. A jövő év közepétől életbe lépő útdíj rendszerrel kapcsolatban viszont felmerül annak a veszélye, hogy nem hozza be a költségvetésbe a plusz 100 milliárdot.

Sürgős megszorításokról döntött a kormány - Mi áll a háttérben?

Mekkora is az elcsúszás?

Már-már nehéz követni a kormány folyamatos bejelentéseit az újabb és újabb költségvetési kiigazító csomagokról. Az eddigi információink szerint a kormány már eddig is példátlan, mintegy 1500-1700 milliárd forintos egyenlegjavulást tervezett be az idei költségvetésbe összesen négy csomag keretében (részletesebben lásd: alábbi táblázatunk).

Sürgős megszorításokról döntött a kormány - Mi áll a háttérben?

Elemzők azonban már korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy még ez is kevés lehet az eredeti, 2,5%-os idei hiánycél tartásához és a sorozatos intézkedésekkel a végrehajtási kockázatok is csak egyre növekednek. Az adóbevételek akár 100-150 milliárd forinttal maradhatnak el az idei előirányzattól, a kiadások szintén hasonló összeggel szaladhatnak túl a költségvetési intézmények túlköltései és a gyógyszerkasszát övező kockázatok miatt. Emellett rontja a költségvetés egyenlegét a bankokkal kötött megállapodás államra jutó terhe, valamint a kedvezőtlenebb árfolyam-, illetve hozamadatok. A költségvetésbe épített tartalékok csak részben fedezik ezeket a kockázatokat, így az idei évre vonatkozóan akár 200 milliárd forintos elcsúszásról is beszélhetünk.

A hangsúly azonban nem is a 2012-es, hanem inkább a 2013-as költségvetésen van, hiszen az Európai Bizottság szakértői is ezt vizsgálják alaposabban. A kormány számára sokkal nagyobb kihívást jelent majd, hogy bebizonyítsa Brüsszelnek: képes 3% alatt (sőt a kitűzött 2,2% alatt) tartani a költségvetés hiányát jövőre. Itt több százmilliárd forintos kiigazítást kell találjon a kormány viszonylag rövid idő alatt. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (alternatív költségvetési tanács) szakértői tavaly decemberben arra mutattak rá, hogy a 2013-ban keletkező kiigazítási többletigény eléri a 350 milliárd forintot. Nem véletlen ezért tehát, hogy a kormány most megjelent határozata részben a jövő évet is célozza a BKV támogatásának csökkentésével, a gyógyszerkassza további lefaragásával és az elektronikus útdíj bevezetésével.

Sürgős megszorításokról döntött a kormány - Mi áll a háttérben?

Az érem két oldala

A most megjelent, legújabb költségvetési kiigazító csomagot tartalmazó kormányhatározatnak két olvasata lehet. Egyrészt pozitívan értékelhető, hogy a kormány - érezve a Brüsszelből érkező fenyegetés jelentőségét - gyorsan reagál. Másrészt viszont a költségvetés újabb módosítása egyúttal a költségvetés tervezési folyamat és egyúttal a teljes fiskális politika kudarcát jelenti. Egy év alatt ez a negyedik év közben megvalósuló "újratervezés", ami sokat elárul a költségvetési politika minőségéről és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságáról.

A mostani intézkedéscsomag kapcsán érdemes még felidézni a pontosan egy évvel ezelőtti bejelentést, amikor a kormány döntött a 250 milliárd forintos stabilitási alap felállításáról, vagyis főként kiadások csökkentéséről és zárolásáról. Az akkori események kísértetiesen hasonlítanak a mostanihoz.

Hogyan tovább?

A mai nap folyamán tehát a Bizottság dönt arról, hogy felfüggeszti a kohéziós alapból Magyarországnak szánt kötelezettségvállalások teljesítését 2013 januárjától és milyen mértékben. Lényegében ezt ismerte el Andor László magyar uniós biztos az MTV Este című keddi műsorában, amikor azt mondta: nagyon valószínű, hogy szerdán döntés születik az ügyben. Kifejtette, hogy formális szavazás jellemzően nem szokott lenni a bizottságban, mert az előterjesztés alapján lezajlik egy vita, amely ha egy irányba mutat, akkor nincs szükség formális szavazásra.

Ha valóban megszületik a példátlan (az EU-ban még egyetlen országgal szemben sem alkalmazott) bizottsági javaslat, akkor arról a Tanács dönt, rendes eljárásban, minősített többséggel. Ha később a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről.

A tényleges felfüggesztés elindulásáig tehát még közel egy év van hátra, a kormánynak még addig jócskán van ideje meggyőzni az Európai Bizottságot.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden Brüsszelben szinté erre hívta fel a figyelmet az MTI beszámolója szerint. Ha az Európai Bizottság tesz is ilyen értelmű - legkorábban jövő évi hatályú - javaslatot, és azt az EU-tagországok pénzügyminiszterei is jóváhagynák, a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra - nyilatkozta. Leszögezte: Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, hiszen a kormány mellett a teljes államigazgatás, a gazdaság és a társadalom is képes arra, hogy teljesítse a vállalásokat.

h i r d e t é s