Bányai Gábor: „vért és könnyeket szül a jövő évi költségvetés”

Bács-kiskun megyei sajtótitkárság sajto@bacskiskun.hu 2009.10.09. 08:46:00

Szakmai napokat rendezett a Bács-Kiskun megyei önkormányzat Balatonlellén, ahol a jelen lévő polgármesterek, települési vezetők és köztisztviselők az első napon többek között tájékozódhattak a 2010-es költségvetés önkormányzati fejezeteiről, a megyei kórház rekonstrukciójáról, az OVB előtt álló feladatokról, valamint a Bácsszakma Zrt. tevékenységéről.

h i r d e t é s

A rendezvény megnyitóján Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke úgy fogalmazott, „települési polgármestereink tudják, ezt a költségvetést nem lehet végrehajtani, így az törvényszerűen vért és könnyeket szül majd a végrehajtás során”. Az önkormányzatokat érintő újabb elvonásokat a megyei elnök szerint a budapesti adminisztráció szűklátókörűsége okozza: példaként említette, hogy a gyakorlatilag hatáskör nélkül működő Fővárosi Önkormányzatnál 2.000 köztisztviselő dolgozik, míg egy 10.000-es lélekszámú településen közalkalmazottakkal (tanárok, pedagógusok, óvónők, szociális szférában dolgozók) együtt sem éri el ez a szám a fővárosi kétezret. A megyei elnök szerint az újabb elvonások következtében egy-két éven belül bedőlhetnek a kisebb kórházak.

Ám a megyei elnök reményének is hangot adott vitaindító köszöntőjében: a Mercedes-beruházásra, és egy pontosabban meg nem nevezett, de előkészítés alatt álló beruházásra utalva kijelentette, koncentrált iparfejlesztés zajlik a megyében, ennek köszönhetően „hamarosan Bács-Kiskun lesz az ország autóipari központja Győr-Moson-Sopron megye mellett”.

A Pénzügyminisztérium tervei

A meghívott előadók közül először Rozsi Éva Judit, a pénzügyminisztérium főosztályvezetője ismertette a 2010 költségvetési tervezet önkormányzatokat érintő részét. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a 2009-es 6,7%-os gazdasági visszaesést követően 2010-re még mindig 0,9%-os GDP-csökkenést prognosztizálnak az elemzők. Hasonló adatokkal jellemezte a fogyasztás visszaesését és: míg 2009-ben az állóeszköz-beszerzések mintegy 10%-al estek vissza, 2010-ben is csak kicsivel jobb adatokat remélnek a szakemberek. A hazai gazdasági környezet fölvázolása után a főosztályvezető-asszony ismertette az önkormányzatok 2010-es költségvetését: ezek alapján a következő évben 87 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak a helyhatóságok.

Elvonások a közoktatásból, a szociális és kulturális szférából

Az elvonás a közoktatást, a szociális, a kulturális szférát érinti, valamint csökkennek a globális kiadások is. A közoktatásból 11,471 milliárd forintot von ki a kormány (szakmai, informatikai képzések támogatása, érettségi vizsgáztatás támogatásának csökkentése, diáksport normatíva megszüntetése). A szociális szféra 10,3 milliárdos csökkentést lesz kénytelen elviselni, míg kultúrára (színházfenntartás, együttesek támogatása), 2,954 milliárddal kevesebb jut jövőre, mint 2009-ben.

Globális támogatáscsökkenésként említette a minisztérium munkatársa a megyei önkormányzatok SZJA-részesedésének csökkentését. Ez megyei önkormányzatonként 350 milliós elvonást jelent. Ehhez hasonló, minden települést érintő megszorítás a települési sportfeladatok normatíva-csökkentése, mintegy 4,5765 milliárd forint értékben. A fejlesztési támogatásokból (pl. belterületi utak rekonstrukciója) pedig összesen 35,03 milliárdot von el az állam 2010-ben az előző évhez képest.

Az ún. „salátatörvények” keretében egy fontos változás is kihat majd az önkormányzatok életére a jövő évben: 2010-től az helyhatóságoknak külön jóváhagyott tervvel kell rendelkeznie a költségvetési hiány összegére, valamint finanszírozási módjára. Ezzel a pénzügyi tárca feltehetőleg az önkormányzati eladósodás mértékét kívánja lejjebb szorítani.

Az ismertető végén a felmerült kérdések közül a legfontosabb az volt, hogy azok a települések, melyek már 2007-2008-ban pályáztak, s időközben nyertessé nyilvánították EU-s pályázataikat, hogyan kompenzálják az ÁFA-emelésből adódó többletköltségeiket – ez ugyanis egy kisebb település esetében 8-10 millió forint. Válaszában Rozsi Éva Judit elmondta, egyedi elbírálás alapján plusz 3%-nyi ÁFA-kompenzációra jogosultakká válhatnak a kistelepülések, azonban ez nem automatizmus, így mindenkinek az NFÜ vagy a Pénzügyminisztérium megkeresését javasolta ebben az ügyben.

A főosztályvezető-asszony előadásának végén a megyei elnök csupán annyit fűzött a számokhoz, hogy „mindig onnan vágni, ahol a legfájdalmasabb, az hamarosan azt eredményezi, hogy ütőérig vágunk és akkor elvérzünk”.

Kórházrekonstrukció: legmagasabb ellátási szint

Második napirendi pontként dr. Svébis Mihály ismertette a Kecskeméti Megyei kórház rekonstrukcióját, mely 2010. január és 2012. decembere között valósul meg. Dr. Svébis elmondta, ez a térség legnagyobb kórháza, ahol egyetlen év alatt 1,5 millió betegtalálkozás történik és 17.000 műtét. Jelenleg 933 ágy és 230 krónikus ágy szolgálja a betegeket. A foglalkoztatottak száma 1.756 fő, ebből 274 orvos, akikre 555.000 fő jut.

Dr. Svébis elmondta, 8 kórházra összesen 75 milliárd forint EU-s pénz jut, ebből a kecskeméti 10,4, plusz megyei önrészként 1,15 milliárd forintot kap fejlesztésre.

„Harminc éve dolgozom itt, összességében a harminc év alatt nem volt ennyi fejlesztés, mint most. Igazi, a betegeket XXI. századi színvonalon kiszolgáló súlyponti kórházzá válunk a fejlesztések lezárultával, mely a legmagasabb ellátási szintet fogja biztosítani megyénknek” – mondta a kórház főigazgatója.

Az OVB felkészült a választásokra

Negyedik napirendi pont Rytkó Emilia, az OVB elnöke ismertette a közelgő országgyűlési választás legfontosabb tudnivalóit. Ezek közül kiemelkedik, hogy 2010-ben megszűnik a külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkozó, jelenleg még érvényes törvény, mely szerint a nagykövetségeken adhatják le szavazataikat azok, aki nem tartózkodnak az országban. A dolog érdekessége azonban, hogy a törvényhozás lemaradásban van, mert ugyan 2010-re a jogszabály megszűnik, de nem szültetett még új törvény, mely megfelelően rendezné ezt a kérdéskört. Rytkó ennek kapcsán annak a reményének adott hangot, hogy a Parlament még ebben az évben megalkotja a vonatkozó jogszabályt és rendezi ezt a nyitva hagyott kérdést.

TISZK: korszerű szakképzés mindenkinek

A csütörtöki nap zárásaként a települési önkormányzatok előtt bemutatkozott a TISZK, azaz a Bács-Szakma Nonprofit Zrt. Térségi Integrált Szakképző Központ, melyet több megyei nagyváros és a megyei önkormányzat résztulajdonlásával tavaly hívtak életre kezdeményezői. A TISZK célja és feladata, hogy a megyei szakképzés rendszeréből olyan emberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra, akik már gyakorlottak szakmájukban és megállják helyüket választott szakmájukban. A TISZK-hez 20 intézmény tartozik a megye területén, az intézmény feladata tulajdonképpen a szakképzés-fejlesztés, azaz a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakemberek képzése.

A TISZK egyfajta ernyőszervezet, mely az egymástól földrajzilag elhatárolt szakképző intézményeknek nyújt szolgáltatásokat, úgymint pedagógusképzés, valamint XXI. századi gyakorlati helyek.

A TISZK TIOP 3.1.1. pályázat nyertese, ebből építkezésre és tárgyi eszközök beszerzésére fordították a pályázati kereteket: Baján a faipar, Halason építőipar, Kalocsán és Kiskunfélegyházán pedig gépipar oktatási modernizációja valósul meg december 15-ig.

A TISZK e mellett TÁMOP 2.2.3. nyertes is, ennek keretében zajlik a pedagógusok továbbképzése. Ebből helyi tanterveket dolgoznak ki, valamint biztosítják az emberi erőforrás részét a szakmai képzéseknek.

A TISZK lényege, hogy a megy területén sok helyen folyik moduláris rendszerű szakképzés, de csúcstechnológia csak egyetlen helyen lelhető fel, így a partnerintézményeknek nem kell a munkaerőpaic által már megkövetelt csúcstechnológiába fektetnie, ám ettől függetlenül az intézmény tanulói megismerkedhetnek a ma és a holnap ipari technológiáival.

„A TISZK-kel gyakorlatorientált szakképzés jött létre Bács-Kiskun teljes területén” – hangsúlyozta Rab Zoltán a TISZK vezérigazgatója.

A TISZK 21 szakmacsoportból 18-ban kínál képzéseket, 106 szakmában. Felnőttképzésben pedig minden szakmában, a piac teljes körű igényeire alapozva – zárta mondandóját a vezérigazgató.

h i r d e t é s