Megosztja a Fideszt a hazai horvátok belháborúja

2011.05.10. 06:34:00

Kiszakadhatnak-e a bunyevácok a magyarországi horvát nemzetiségből - erről dönt hétfő délután a parlament. A baja környéki közösség mozgalma megosztja a nagyobbik kormánypártot: míg a pártigazgató mellé állt, a horvát származású igazságügyi miniszter ellenzi. A bunyevácok elismerése a magyar-horvát-szerb viszonyt is befolyásolhatja.

h i r d e t é s

Önálló nemzetiség-e a bunyevác népcsoport, vagy csak a magyarországi horvát kisebbség egy különleges hagyományokkal rendelkező közössége - erről a kérdésről kell határoznia hétfőn az Országgyűlésnek. Pontosabban arról szavaztak a képviselők, hogy kiírják-e a szavazást abban a népi kezdeményezésben, melyet a magát bunyevácnak valló Muity (Mijo) Mihály nyújtott be még tavaly az Országos Választási Bizottsághoz (OVB).

A parlamentben több mint egy órán át tartó vitát folytattak a témáról. Szászfalvi László közigazgatási és igazságügyi államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményére hivatkozva a bunyevácok önálló népcsoportként történő elfogadása ellen érvelt, míg Szávay István (Jobbik) és Schiffer András (LMP) az identitás szabad megvallását alapul véve javasolta a népi kezdeményezés támogatását.

Muity Mijo, a Bunyevác Túlélők Egyesületének (BTE) elnöke évek óta küzd a bunyevácok önálló nemzetiségként való elfogadásáért. A bajai férfi azt szeretne elérni, hogy a délszláv közösség hivatalosan is szakadjon el a horvátoktól és kerüljön fel az 1993-as kisebbségekről szóló törvény 13 nemzetiséget tartalmazó listájára - azaz a jövőben alakíthassanak helyi és országos kisebbségi önkormányzatot, a kulturális autonómia rájuk is vonatkozzék.

A magát bunyevácnak valló férfi által vezetett egyesület tavaly több mint 1500 aláírást gyűjtött össze - 500-zal többet, mint amennyit a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény előír -, amiből az OVB 1305-öt "minden szempontból megfelelőnek" talált, ezért hitelesítette a népi kezdeményezést. A vonatkozó jogszabályok szerint az OVB döntését követően az Országgyűlésnek kell kiírnia a szavazást.

A nagypolitika színpadán

Muity mozgalma az elmúlt hónapokban több befolyásos pártfogóra tett szert: többek között a magát bunyevác származásúnak tartó Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, Zsigó Róbert, Baja fideszes polgármestere és parlamenti képviselője, Márfai Péter, a térség korábbi MSZP-s képviselője és Vörös Szilárd Felsőszentiván polgármestere is támogatásáról biztosította a BTE kezdeményezését.

Kubatov tavaly augusztusban az [origo]-nak azt nyilatkozta, azért támogatja a mozgalmat, mert apai ágon ő is bunyevác, ezért sorsközösséget vállal az elismeréséért küzdő közösséggel.

Információink szerint a Fidesz megosztott a kérdésben: míg Kubatov a BTE-t támogatja, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter - aki édesapja révén horvát származású - ellenzi a bunyevácok elismerését. De a Külügyminisztérium (KüM) sem örül a mozgalomnak, hiszen Horvátország EU-s csatlakozásáért küzdő, Zágrábbal jó viszonyra törekvő KüM magyarázkodásra kényszerülne, ha a kezdeményezés sikerrel zárul.

Belgrád és Zágráb között

Nemcsak politikusok, hanem az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Pálinkás József egy 2009. május 12-i Muityhoz írt levelében leszögezte, hogy nem látja akadályát "az önálló nemzetiségi kisebbségi státusz elnyerésének".

Muity Mijo
Fotó: Dudás Szabolcs

Ez jelentős változás a korábbi MTA-állásponthoz képest. A közössége elismeréséért tíz éve küzdő Muity Mijo kezdeményezése 2006-ban egyszer már eljutott a parlamentig, de az Országgyűlés a csoport hivatalos listára való felvételét akkor arra hivatkozva utasította el, hogy azt Vizi E. Szilveszter, az Akadémia korábbi elnöke a kezdeményezést nem támogatta. (A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló rendelkezés szerint a nemzetiségi lista kibővítésekor ki kell kérni az MTA elnökének állásfoglalását.)

Élesen ellenzik viszont a bunyevácok kiválását az Országos Horvát Önkormányzat (OHÖ) vezetői - egyébként a horvátoknak Baján és Bács-Kiskun megyében 15 kisebbségi önkormányzata van. Amióta a BTE mozgalma elindult, Hepp Mihály, az OHÖ elnöke több fórumon is azt nyilatkozta, hogy a kezdeményezés mögött szerinte Szerbia áll - ahol 1991 óta önálló nemzetiségként tarják nyilván a bunyevácokat -, mert meg akarja osztani a horvátságot. Az OHÖ egyébként megtámadta a BTE kezdeményezését az OVB-nél, ám a testület végül mégis hitelesítette a kérdőívet, majd idén januárban magukat az aláírásokat is - így került az Országgyűlés elé az ügy.

Bunyevác népviselet
Fotó: HVG Archív

Az OHÖ vezetők kijelentéseit figyelemmel követő, blogján azokat rendszeresen vitató Muity folyamatosan azt állította, hogy a zágrábi kormány akadályozza a bunyevácok önállósodását. Hepp Mihály szerint egyébként a bunyevácok pusztán csak egy néprajzi csoport, Muity mozgalma olyan, mintha a palócok vagy a székelyek szeretnének önálló nemzetiségként kiszakadni a magyar nemzetből.

Kik azok a bunyevácok?

A katolikus bunyevácok azon szláv népcsoportok közé tartoznak, amelyek összeolvadásából "kialakult az egységes nemzeti tudattal rendelkező horvátság" - írta Sokcsevits Dénes történész a Limes folyóiratban 2003-ban megjelent, a bunyevácok történetét összefoglaló cikkében. Sokcsevits szerint a 19. századi nemzetépítés korszakában sokáig nem volt egyértelmű, hogy melyik nagyobb nemzethez csatlakoznak. Bár az 1848-1849-es szabadságharc idején a magyarok oldalán harcoltak a szerb felkelőkkel szemben, az 1870-es években szembeszálltak a magyar és horvát beolvasztási kísérletekkel, egy ideig külön Bunyevác Párt is működött. Viszont 1913-ban vezetőik kinyilvánították, hogy a bunyevác nép a horvát nép egyik néprajzi csoportja, a második világháború utáni Jugoszláviában pedig horvátnak ismerték el őket. A délszláv háború kirobbanása után viszont Szerbia önálló nemzetiségként ismerte el őket.

h i r d e t é s