Központi hangsúlyt kap a Homokhátság ügye a megyében

2006.12.01. 07:01:00

Ma zárul a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szervezésében megrendezett Balatonlellei Szakmai Napok, melynek első napján a felkért előadók a megyéből megjelent polgármestereknek, jegyzőknek és az önkormányzati intézmények képviselőinek átfogó képet adtak az európai uniós támogatások súlypontjairól, illetve betekintést nyerhettek a Homokhátság ügyének ingoványos területeibe.

h i r d e t é s

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)főosztályvezetője, Csabina Zoltán prezentációjában az Új Magyarország Fejlesztési Terv témakörét fogta át a tervezéstől egészen a pályázatok elbírálásáig.

A kormány október 25-i ülésén elfogadta azt a fejlesztéspolitikai dokumentumot, amely keretbe foglalva az operatív programokat meghatározza, hogy milyen területekre, milyen felosztásban kívánja felhasználni az ország a 2007 és 2013 között rendelkezésére álló mintegy nyolcezer milliárd forintnyi, elsősorban EU-s fejlesztési forrást.

A fejlesztési terv szerint az uniós forrásokból a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás bővülését szolgáló programokat kell megvalósítani, ám nem szabad a magántőkét helyettesítő beruházásokat támogatni. A fejlesztési tervben fontos szerepet kap a programok tovagyűrűző hatása és fenntarthatósága.

A tévhitekkel ellentétben előzetes forrás felosztás nincs, nem igaz az sem, hogy a szegedi biopoliszra "le van zsírozva a 30 milliárd!" tudhatták meg a kijelentést kérkedően fogadó jelenlevők. Csak a növekedést, versenyképességet, az ország jövedelmezőségének növeléséhez hozzájáruló, jól kidolgozott projekteket fognak támogatni.

Az előadást követően elhangozott a résztvevők körében az a kérdés, hogy a döntési folyamatban mi lesz a szerepe a Regionális Fejlesztési Tanácsnak, amely testület csak véleményezési jogot kapott. - Az NFŰ munkatársa elmondta, hogy van olyan elképzelés, hogy különböző ügyekben különböző típusú jogkört kapnak a Tanácsok, úgy, mint állástfoglalhatnak, véleményezhetnek, "adabszurdum" még dönthenek is bizonyos esetekben.

Együttműködöbb, élvezetesebb előadást hallhattak Gyulai Tamás-tól, a DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. igazgatójától, aki a Regionális Operatív Programok (ROP) témakörét járta körül ismertetőjében.

A régiós projekteknél is a versenyképesség, esélyegyenlőség és a foglalkoztathatóság a cél.

Kiemelte annak fontosságát, hogy a ROP csak egy része az Új Magyarország Fejlesztési Programnak, ami azt jeleneti, hogy a települések ezen kívül még más, ún. ágazati programok keretén belül is nyerhetnek forrásokat.

Legkorábban a turisztika és közlekedés fejlesztéssel kapcsolatos pályázati kiírások fognak a ROP-on belül megjelenni, ezen belül is az aktív turizmus, illetve a közúti elérhetőség feltételeit javító infrastrukturális beruházások témakörében, melyek várható ideje 2007. január.

A Regionális Akció Terv (RAT) elkészítésében a Regionális Fejlesztési Tanács javaslattételi jogkörrel rendelkezik. Az akcióterv két fázisban készül, az első fázisban a következő két évre vonatkozóan ad pontos és részletes iránymutatást, míg a második fázis már a teljes, 7 évre szóló kereteket adja meg. Fontos ezen tényező, hiszen nem mindegyik település rendelkezik már megfelelő kidolgozottságú, kellő hatékonyságvizsgálattal megalapozott projekttervekkel, így van idő és lehetőség az adott térség számára megfelelő, pozitív elbírálásra érett pályázatokat készíteni.

Ronay István Lesz-e fejlesztés a homokhátságon? ezzel a kérdéssel kezdődött Rónay István-nak, az Alsó-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjének projektorán kivetített prezentációja.

A kiskunsági Homokhátság problémái nem újkeletűek, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) már 2003-ban félsivatagi övezetbe sorolta a területet, mely 750.000 hektár, a Duna-Tisza köze 53 %-a, 143 önkormányzat, 3 régió, 4 megye, 17 kistérség, 50.000 tanya és 800.000 ember közvetlen problémája.

2004. november 18-án készült el a Homokhátság Komplex Fejlesztési Terve, melyben a legfontosabb feladatok megfogalmazása áll a térség fejlesztése érdekében. Ez az egyetlen nagy projekt, amit a kormány feltételekhez kötve fogadott el: ősszel el kellett volna, hogy készüljön a nagy projekt megvalósíthatósági tanulmánya, de csak a napokban születik meg a döntés az elkészítésre vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményéről. A tét rendkívüli, hiszen a kérdés az, hogy fejlesztési forrásként 85,4 milliárd Ft a térségbe kerül vagy sem. Meg kell jegyezni, hogy a döntéshozói körben folyamatos értetlenség, ellenérzés kíséri a programot.

A program részletes és jövőben megvalósítandó céljai elhangzása után Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke teljes mellszélességgel kiállt annak megvalósítását segítő intézkedések meghozatala és együttműködések kialakítása mellett, hiszen ez Bács-Kiskun megye egyik legfonotosabb, jövőképét megteremtő projektje.

A program fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy szükség van az összefogásra, a politikamentes együttműködésre, hiszen annak célja a DunaTisza közi hátság területén bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásainak mérséklése: a hátság természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, a természetben bekövetkezett degradációs folyamatok megállítása, a tájszerkezet, tájkép védelme a vízháztartás javításával. Emellett pedig a hátság népességmegtartó képességének javítása terület- és vidékfejlesztéssel, agrárszerkezetváltással, infrastruktúrafejlesztéssel.

Bejelentette, hogy 2007. januártól Program Irodát akarnak létrehozni, melynek feladata, hogy a célirányosan leszűkített, lépésről-lépésre megfogalmazott program végrehajtásának koordinálása.

Ezt a nagykiterjedésű projektet csak együttműködve lehet végrehajtani, ezen belül is szükségesnek látja az önkormányzat ezen témakörben települési társulás létrehozását, amely egyben pénzügyileg finanszírozott együttműködést takar.

Szorgalmazta ún. alközpontok kijelölésének szükségességét is, amely keretében a települések szakemberekkel segítenék a program végrehajtását.

h i r d e t é s