Kiskunfélegyháza meredeken ívelő gazdasági teljesítmény mutat

Kerényi János elmondta továbbá, hogy Kiskunfélegyháza városnak 2011. december 31-én 5,4 milliárd forint adóssága volt, amely adósság összege 2014. július 31-én nullára csökkent, így Kiskunfélegyházának jelenleg már nincs adóssága. Elmondta, hogy amikor a 2010-es választás után Kapus Krisztián vezetésével átvette a Fidesz a városvezetést a város gyakorlatilag csődhelyzetben és nem is egyszerű csődhelyzetben volt. Kijelentette, hogy egy ilyen mértékű válságkezelésben előjöttek olyan feszültségek, amit nehezen lehet kivédeni a számtalan érdeksérelem miatt. Kerényi kijelentette, hogy ez a teljesítmény magáért beszél. Látszik, hogy az elmúlt négy év a válságmenedzselésről szólt a következő öt évnek pedig az építkezésről kell, hogy szóljon.

Természetesen elmondta, hogy Bács-Kiskun megyének a közeli történelme során soha nem volt még olyan erős kormányzati pozíciója, mit jelenleg, hiszen dr. Zombor az egészségügyi államtitkár, Zsigó Róbert a népegészségügyi államtitkár, Palkovics László pedig a felsőoktatásért felelős államtitkári pozícióban van. Ez meghatározza Bács-Kiskun megye jövőjét. Ezért azt kérte a kiskunfélegyházi lakosoktól, hogy ne akarjanak zsákbamacskát vásárolni, hanem szavazataikkal segítsék elő, hogy Kiskunfélegyháza továbbra is kormányzati oldalon maradjon.

Kapus Krisztián elmondta, hogy amíg 2011-ben a város adóssága lakosonként 177 ezer forint volt, ma pedig már nem csupán nulla az adósság, hanem lakosonként 16 ezer forint megtakarítást tudhatnak magukénak a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően. Elmondta, hogy a város az elmúlt években minden évben egymilliárd forint értékű pályázatot nyert el, kivéve 2013-at, amikor ez meghaladta a két milliárd forintot. Fontosnak tartotta még megemlíteni, hogy az utóbbi 2 évben a város költségvetését a testület ellenszavazat nélkül szavazta meg, amelyből következik a konszenzusos politizálás, ami a várost előre viszi.

Kérdésünkre, hogy mit akar elérni ez a felállás a következő öt évben Kiskunfélegyházán Kapus Krisztián elmondta, hogy nagyon sok mindent elvégeztek az elmúlt négy évben, de természetesen vannak még elvarratlan szálak. Ilyen például a fürdőszálló milliárdos forrást igénylő felújítása, amit EU-s forrás bevonásával kívánnak elérni, illetve ilyen még a kemencei tábor felújítása, ami szintén több százmilliós forrást igényel. A város ezeket a beruházásokat nem képes saját forrásból megvalósítani csak pályázatok segítségével.

Már az idén is valósítottak meg önerőből beruházásokat, de az elmúlt három év gazdasági megtakarításai után, mint elmondta ők tudják milyen szegénynek lenni, ezért rendkívül óvatosan költik a megtakarított pénzüket. Viszont a csatornázás után a különböző városrészek fő útjai újra lesznek aszfaltozva, amire már az önerő igénylő pályázatoknak köszönhetőn meg is van a fedezete.

Végül Kerényi Jánossal közösen elmondták, hogy az építkezés következő öt éve azért is bíztató, hiszen Bács-Kiskun megyében Kecskemét után Kiskunfélegyházának vannak a legjobb adottságai arra, hogy jelentős gazdasági fejlődést tudhasson magának.