Közel hét milliárd forint adósságtól szabadul Kecskemét

- A magyar kormány eltökélt célja, hogy 2014-ben az önkormányzati rendszerben még fennmaradt adósságállományt is átvegye - kezdett bele Varga Mihály. -  2002 és tíz között a meglévő 191 milliárd forintos tartozás ugyanis a hatszorosára nőtt. A kormányváltás időpontjára tehát ez az összeg elérte az 1200 milliárd forintot. Ennek az adósságállománynak a létrejötte részben annak köszönhető, hogy az akkori kormányzat folyamatosan adott át az önkormányzatoknak olyan feladatköröket, melyekhez támogatásokat, forrásokat nem biztosítottak. Másrészt pedig az önkormányzatok ezekben a forrásszegény időszakokban a beruházások és fejlesztések megvalósításához hiteleket vettek fel. Tehát a 2002 és 2010 közötti rossz gazdaságpolitika kényszerítette abba a helyzetbe az önkormányzatokat, hogy csak hitelfelvételen keresztül tudják a működésüket biztosítani. Világos volt az új kormány számára, hogy ezzel a teherrel az önkormányzati rendszer működése válságba kerül, ezért döntött úgy, hogy több ütemben nekiáll a települések adósságátrendezésének. Részben azért is mert az állami adósságkezelő központon keresztül az önkormányzati adósságok visszafizetését is gazdaságosabban, az adófizetők szempontjából sokkal kedvezőbben tudjuk megvalósítani.

Az adósságrendezés 2012 januárjában indult, akkor az első ütemben a megyei önkormányzatoknál felhalmozódott 196 milliárd forint tartozást vállalta át a kormány. A második ütemben 2012-ben száz százalékban rendezték 1710, ötezer alatti lakosú település önkormányzatának adósságát, itt pedig 74 milliárd forint átvételéről volt szó.
A harmadik ütemben, 2013-ban az ötezer lakos feletti települések adósságrendezése zajlott, ami 227 települést érintett és összességében 610 milliárd forintot jelentett.

- Most az utolsó körként a még megmaradt adósságállomány hátralevő részét -mintegy 400 milliárd forintot- rendezzük, ami 278 települést érint országosan - folytatta a nemzetgazdasági miniszter. - Ebbe a körbe tartozik bele Kecskemét is, ahol eddig az adósságrendezés 9,1 milliárd forintot érintett, és most a fennmaradó 6,9 milliárd átvállalására kerül sor. Mi azt kérjük az érintett településektől, hogy használják ki ezt a lehetőséget, és készüljenek el azok a helyi fejlesztési programok, melyek akár térségi szintű gazdaságfejlesztési projektekké állhatnak össze. Reméljük, hogy akciónkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy az a dinamikus pálya, amire az elmúlt években Kecskemét és térsége ráállt, ezzel az adósságátvállalással zökkenőmentesen folytatódhasson tovább.



- Polgármesterként végigéltem az az időszakot, amikor hirtelen zúdult rá az önkormányzati rendszerre a forrásigény és ez együtt járt a fejlesztési hitelek felvételével is - vette át a szót Dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere. - A jövőben nagy lehetőséget jelent azt, hogy ezeknek a hiteleknek a törlesztését az állam átvállalja, hiszen újabb fejlesztési lehetőségek nyílnak meg, új lendületet kap a gazdaság. Kecskemét gazdaságfejlesztési terveinek vannak eredményei, hiszen több mint hatezer munkahely jött létre az elmúlt években és a város több mint 7 milliárd forintot költött közvetlenül a  vállalkozások támogatására. 2007-ben például az iparűzési adót húsz százalékkal csökkentettük, ami éves szinten több mint egy milliárd forint plusz pénzt jelent a kecskeméti vállalkozásoknak, ennyivel többől tudnak gazdálkodni. Azt gondolom, hogy ez a kormányzati döntés nem csak a települések aktuális pénzügyi helyzetén javít, hanem eszközöket ad arra, hogy további gazdasági fejlesztéseket valósíthassunk meg.

Kecskemét polgármestere azt is elmondta, hogy az adósságátvállalással felszabaduló évi 6-700 millió forintot elsősorban infrastrukturális beruházásokra fordítják a jövőben.

Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta, hogy az önkormányzati kötelezettségvállalásokra nincs rálátása a kormánynak, így ők elsősorban a közvetlen hiteleket vállalták át. Zombor Gábor ennek kapcsán megjegyezte, hogy azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyek termelő beruházásként jöttek létre mondjuk egy önkormányzati tulajdonban álló cégnél, értelemszerűen nem lehetett az önkormányzati konszolidáció alá bevonni.