2024.03.28, Csütörtök

Dakó Ház: Kecskeméten nagyon közkedvelt az új KIA Sorento - teszt

2015.03.31. 16:40

Valamikor a kétezres évek közepén teszteltünk utoljára Kecskeméten a KIA autóit. Az a tény, hogy a Dakó Ház ez alkalommal nem egy Mazdának a véleményezésére, hanem az új KIA Sorento „megrángatására” kért bennünket, talán mindennél többet mond a márkáról, a kereskedésről és talán még a kecskeméti autókereskedelemről is.

Hirdetés




Előjáróban meg kell állapítani, hogy jó tíz éve még, a Magyarországon a márkaérték növelésével elfoglalt forgalmazótól kapott KIA Rio egy nagyon nagy meglepetést okozott a maga kisautós jellege mellett a vezetési élmény terén. A kezünkbe került Carens pedig egy kisgyermekes apukának/anyukának az álma volt 2005-ben is és ma is az lehet. Bár akkor még a Sorento egy furcsa motorhanggal megáldott SUV-nak mutatkozott be, ami kedvező árfekvésével mégis befurakodta magát a hazai piacra, de érdemi darabszámokat az eladás terén nem könyvelhettek el maguknak. Arra csupán a második Sorento megjelenésével került sor, ami már megkapta a Hyundai-nál ismert 2.2 CRDI motort, ami azért valami.  Ezt a modellt még egyszer „ráncfellvarták”, majd jött a 2015-ös Sorento, ami miközben megtartotta előnyös árfekvését egy sok centivel nagyobb és piszkosul jó autó lett.

Az ilyen ötméteres SUV-k rendszerint bólogatósak menet közben, illetve a pár évtizede még traktorkerék méretnek mondott kerekeken a zaj is szépen feljön az utastérbe nem beszélve arról, hogy a kormánykerék segítségével az összes úthibát a kezünkben érezhetjük.

Nos, az új Sorento kifejezetten egy halk autó, ha nem lennének az elefántfül méretű visszapillantói, talán még azt sem vennénk észre, hogy suhog a szél, állítólag a duplájára növelt hangszigetelés miatt. A felfüggesztés kapcsán korábban minden autóteszt alaposan részletezte, hogy Macpherson kettős kereszt-lengőkaros, vagy .... de ezek a szakkifejezések érdemben senkit sem érdekelnek, az autó menjen egyenesen, ne rázzon és tegye észrevehetetlenné a solti út minden hibáját. A 2015-ös Sorentot mintha a magyar utakra készítették volna, az alatt a cirka 400 kilométer alatt, amíg az autót a hazai utakon kergettük – miután nem kérdeztük meg, hogy van-e rajta autópálya matrica, ezért csak nem fizetős utakon – az alatt az autó hihetetlenül csendes volt, közben nagyon, de tényleg nagyon szépen tette a dolgát.

Prémium, vagy nem prémium?

Szerkesztőségünk az utóbbi években, mint említettük: Mazdák, BMW-k, Mercedesek autótesztjein szocializálódott így prémium szegmensben szocializálódva az új Sorento-t is ide soroltuk, mert a Dakó Ház egyik legpuccosabban felszerelt példánya mindenben a luxus szegmensét idézte. Teljesen megértjük a Totalcar-os Csikós kolléga értetlenségét a Sitgetben januárban rendezett bemutató kapcsán, ahol a prémiumokban megszokott középső irányítókonzolt hiányolta, mire a gyártó képviselői meglepődve közölték, hogy az új Sorento-t ők nem prémiumnak szánták. Pedig ha az a kis izé, ami már egyes Renault Scenicekben is benne van beépült volna a Sorentoba, semmi sem mentené ki a prémium kategóriából. Azt egy egyedi hibának tudtuk be a napokban forgalomba került „mindentlátó” trafik kapcsán svédessé váló vezetési kultúránkat félredobva, amikor úgy a 160-as tempó körül a focipályányi tetőablak egyszer csak halk susogással jelezte, hogy ő is itt van ám.



Ezt leszámítva, mint hétéves Santafe tulajdonos határozott gondolkodásba estem, hiszen anno az az autó azért tetszett meg, mert csendes, viszont a Sorento sok-sok decibellel halkabb, talán nem túlzás azt állítani, hogy eddigi életemben tesztelt legalább száz autó közül a leghalkabb. Na jó, a Merci’ CLS 500 nem számít…

Indulhat a formavita

Manapság kijelenthető, hogy a SUV reneszánszát éljük, így vájt szem kell ahhoz, hogy az ember meg tudja különböztetni az egyiket a másiktól. Ebben az elveszekedett versenyben a gyártók a stílust teremtő Porsche Cayanne-nál szebbet nem igazán tudnak készíteni. Van brutál mint a Tuareg, van unalmas, mint a Q5, de különösebb egyediséget nem igazán sikerült még az SUV formavilágban kiötölni még a szépérzékükről híres olaszoknak sem. Láthatóan a KIA tervezői nem is szálltak be ebbe a versenybe, hanem egyszerűen a keleti múltjukhoz nyúltak és az autótervezés hazai doen-je az Auditól a KIA-hoz átszavazó Kovács Miklós a motorháztetőn felfelé kunkorodó bajusznak is tekinthető vonallal egyszerűen a keleti mesefilmekből jól ismert szakállas bácsit idézve, a Sorentonak egy szerethető egyedi formát adott.





Ez az ív, ami a ködfényszórónál, vagy a hátsó ajtóknál, de leginkább a motorház felső részén felismerhető egyszerre teszi egyedivé, barátságossá ezt a lássuk be behemót nagy autót. (Ha ezt a párhuzamot csak mi láttuk bele, akkor bocsi, de minél tovább nézzük a párhuzam annál nyilvánvalóbb a szakáll kapcsán.)

… és ha már behemótról van szó

Az ilyen nagyméretű autók kapcsán a szerényebb pénztárcájú kibicek rendre odavágják, hogy „Persze, ezekkel nem lehet parkolni se”. Az állítás addig igaz is, amíg a 76’-ban egy végigpiált hétvégén az „ezeröcsinek” összetákolt garázsba próbáljuk betuszkolni, mert oda tényleg nem fér be. Viszont mint egy ilyen SUV tulajdonosa állíthatom, hogy ez marhaság, mert minden korábbi autómnál könnyebben parkolok, de persze én is mindjárt a megvétel után belerakattam egy tolatókamerát, egyrészt mert még sosem volt előtte „kamerás autóm", másrészt pedig jó magyar módra mert „az a biztos”.



Az új Sorento e téren sem fukarkodik, a tesztünk alanya ugyanis egy 360°-os kamerát is kapott, amivel az autóban ülve felülről láthattuk, hogy mi történik körülöttünk! (Nem csak a szentendrei kisutcában meredt az egész család az álló autó kamerájára, amin a mellettünk elhaladó gyalogosok lábára is ráláttunk. Szürreális, de egyben állati hasznos, mert hátra már megszoktuk a kamerákat, miközben a legtöbb parkolási koccanás oldalról éri az autókat.) Az is egy érdekesség, hogy immár előre is nézhetünk egy kamerán kb 5 km/órás sebességig (a képen az előrenéző kamerakép látható), ami már a távoli sötét jövőbe vezető út első lépése. Kijelenthető, hogy a Sorento kamerái úgy játszanak a tudatunkkal, ahogy kinéz, hiszen bizonyos vagyok benne, hogy nincs az autó fölött egy kamera sem. Megnéztem…

Na de mindez mennyiért van ugyebár?

Tesztautónk az LX, EX és EX Premium harmadik változata, ami 6 fokozatú automata váltót és egy Techno csomagot kapott, így közel 14 milliós áron vehető meg. A Sorento alapára egyébként 9,4 milliótól indul. Ezért az árért nagyképernyős navit’, kamerarendszert, Infinity subwoofer-es hangzást, kulcsnélküli indítást kapunk számtalan további felszerelés mellett.


Az éjszakai képen talán jobban érzékelhető, hogy mennyi feladatot adhatunk az autónak, bár a kép készítésekor a kezelő felületnek legfeljebb a fele világít...


Ami egyedi továbbá a Sorentoban, hogy a KIA tervezői rájöttek, hogy míg más márkák esetén a csomagtartó előtt állva két szatyorral a kezünkben a lábunkat is lengetni, hogy végre kinyíljon az a k--- ajtó, finoman szólva rendkívüli fizikumot igénylő testmozgás. Így a Sorento hátsó részénél elég megállnunk három másodpercig és az autó felismer bennünket a zsebünkben lévő kulcs alapján és magától kinyílik a csomagtér ajtaja.

A teljesítmény a fogyasztás és a lényeg!

Mint említettük, az országban az új trafik' által kitört svédes vezetési stílusban megtett száz-kilométerek alatt 7,9-es fogyasztást mértünk, szándékosan a Visegrádi várhoz is elzarándokolva, ahol a komoly emelkedőkön sem fogyott el az autó 440 nm-es (200 le) ereje, amit minden sebességtartományban rendkívül rövid idő alatt, cirka 1500-as fordulattól azonnal produkált.

Bár az autó kapcsán az összes teszt arról ír, hogy a Sorento levetkőzte végre a terepjárós külsejét, mi viszont az 52-as út melletti Biczó Csárda új panziójánál lévő lovas aréna homokjában is kipróbáltuk, ahol zokszó nélkül hozta az autó az elvárható teljesítményt. Illetve könnyedén leballagott velünk a szentendrei Duna partra is, ahol a horgászok nagy csodálkozására nem játszottunk ugyan ostoba Hammeres terepjárósat és nem próbáltunk a Sorentoval még vízen járni sem, de megtapasztaltuk, hogy az autó egy extrémebb horgász kalandban is partner szükség esetén.



Viszont az autó kapcsán álljunk meg egy szóra. Magyarországon vagyunk, magyarok is vagyunk. Tehát tartunk a szomszédjaink, beosztottjaink, partnereink megítélésétől, tudjuk, hogy milyen társadalmi megvetésben lehet annak része, aki egy prémiumnak ítélt márkát választ magának. Ezért nagyon sokan megpróbálják elrejteni, ha egy kicsit tehetősebbek. A Sorento a gyártó szerint – lassan csak szerinte – nem luxus, a KIA hiába gyártja a világ autóinak a tizedét, nem prémium kategória, viszont tényleg egy remek autó, ami máris magyarázat lehet a kecskeméti Dakó Ház szalonvezetőjének a kijelentésére, miszerint Kecskeméten nagyon közkedvelt a Sorento, hiszen már tucatnyit adtak el belőle csak az idén. Tehát aki az új Sorentot választja, az egyrészt jelzi, hogy van mit a tejbe aprítani, másrészt pedig azt üzeni a világnak, hogy szeret praktikus döntést hozni és nem kíván hivalkodni.

Oltyán József