A Kecskeméti Főiskolára továbbra is büszkék lehetünk
A Kecskeméti Főiskola egy mintaintézmény - mondta el Horváth Bálint az Állami Számvevőszék kommunikációs osztályvezetője a Bácsmegye.hu számára, annak kapcsán, hogy a a február 24-én megküldött jelentéseik közül hibásan, csak a bajai főiskoláról szóló elemzést olvastuk el, miközben az ÁSZ kommunikációs osztálya a korábban is megszokott precizitással a Kecskeméti Főiskoláról szóló jelentését is megküldte számunkra.
Komoly hiányosságokat, "a korrupció esélyét növelő jelenségeket" állapított meg felsőoktatási intézményeknél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009-13-as időszakra vonatkozó ellenőrzés során – közölte Domokos László, az ÁSZ elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen hat intézmény vizsgálatának eredményét hozták nyilvánosságra.
Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy az összesen ellenőrzött harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban az ÁSZ jelzése alapján. Tíz intézménynél több eset is előfordult. Közbeszerzési eljárásban nyolc ügy merült fel, és hét felsőoktatási intézmény érintett – sorolta.
A hat intézménynél nyolc esetben kezdeményeztek személyi felelősségre vonást, és négy rektornak tettek javaslatot arra, hogy kezdeményezzenek munkaügyi felelősségre vonást, mert beosztottjaiknál szabálytalanságot találtak.
Domokos László általános tapasztalatként említette: az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési és monitoring rendszer hiányosságai voltak jellemzőek, a kontrolltevékenység nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezek korrupciós kockázatot növelő jelenségek - állapította meg az elnök, hangsúlyozva: ilyen sűrűségű problémahalmazt egyetlen ágazatnál sem találtak, ezért fontos, hogy intézkedések történjenek.
Az ÁSZ elnöke nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek nevezte az ellenőrzéseket, hozzátéve: a felnövekvő generációkat oktató intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük és össztársadalmi érdek, hogy szabályosan működjenek és maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó szabályokat, és szabályosan használják fel a rájuk bízott közpénzeket. Kiemelte, hogy 2009 és 2013 között az állami fenntartású felsőoktatási intézmények teljesített kiadásai együttesen 2 412 milliárd forintot tettek ki, amelyhez az állami fenntartó közvetlenül 941 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított.
Hangsúlyozta: az ellenőrzés nem az alaptevékenységre, oktatásra, kutatásra, tanácsadásra irányult, hanem a pénzügyi, vagyoni szabályszerűséget tekintették át. Domokos László jelezte: ilyen átfogó, az egyes intézmények gazdálkodásához köthető ellenőrzést az elmúlt 20 évben nem folytattak. Minden egyes intézményről képet kaphatnak, és a rendszer sajátosságai, magas kockázati elemei, jó gyakorlatai is kiderülnek. Tavasszal az utóbbiról konferenciát szeretnének tartani - mondta.
Kisgergely István felügyeleti vezető a hat felsőoktatási intézmény általános tapasztalatairól szólva kiemelte: a minisztérium az alapítói és egyéb fenntartói feladatait szabályosan látta el, ugyanakkor nem készült a felsőoktatási rendszerre vonatkozó kormány által elfogadott középtávú fejlesztési terv. A korábban tett javaslatok nem hasznosultak teljeskörűen, hiányzott a felülvizsgálati program, az intézmény gazdasági társaságainak eredményességét értékelő rendszer.
Hozzátette: az intézmények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, néhány esetben elmaradt a költségvetés, beszámoló elfogadása. Egyetlen intézménynek sem volt a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve, többségük nem döntött fejlesztések indításáról; sokszor nem azon a szinten, nem azok hozták meg a döntéseket, ahol kellett volna. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, több helyen megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó eljárásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték; nem volt a térítési díjaknál önköltségszámítás sem.
Öt felsőoktatási intézménynél folyamatosan költségvetési felügyelőt rendeltek ki, kivéve a Kecskeméti Főiskolát - emlékeztetett. Itt jól működött a belső kontrollrendszer, a döntéshozó szervek ellátták a feladatukat, a pénzügyi és vagyongazdálkodás alapvetően jól működött, szabályszerű volt a közpénzfelhasználás - emelte ki.
A kiosztott anyagok szerint a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi egyensúlya, folyamatos fizetőképessége a vizsgált időszakban nem volt biztosított, 2010-12-ben a likviditási mutatók a fizetésképtelenség közvetlen veszélyét jelezték. Számos hiányosságot tártak fel a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, az előirányzatok tervezését azonban szabályszerűen hajtották végre. Az Eötvös József Főiskolánál likviditási zavarokat okozott a hallgatói létszám miatt a bevételi lehetőségek szűkülése, a PPP-projektek bérleti díjának fizetése. A Kaposvári Egyetemnél szintén likviditási gondok voltak a költségvetési támogatások csökkenése miatt és a PPP-díjak miatt, a szenátus gazdálkodási joggyakorlata nem felelt meg teljesen az előírásoknak. A Nyíregyházi Főiskola pénzügyi egyensúlya és fizetőképessége az ellenőrzött időszakban részben volt biztosított, hiányosságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a kontrolltevékenységek kialakításának és működtetésének hiányosságai a pénzügyi és vagyongazdálkodást érintő szabálytalanságokat okozott.
A felügyeleti vezető - aki tavaszra a felsőoktatási törvény módosítását valószínűsítette - javaslataik közül kiemelte, hogy az emberi erőforrások minisztere intézkedjen a belső kontrollrendszerrel, a pénzügyi és vagyongazdálkodással, a kincstári körön kívüli számlavezetéssel kapcsolatos felelősség kivizsgálásáról.
mti
A Kecskeméti Főiskola gazdálkodását ellenőrizte az ÁSZ
A
Kecskeméti Főiskola 2009-2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése
során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az intézmény belső
kontrollrendszerének kialakítása és működtetése összességében megfelelő,
likviditása 2012. kivételével biztosított volt. A főiskola pénzügyi- és
vagyongazdálkodása összességében nem felelt meg teljes körűen a
jogszabályoknak, valamint a belső szabályozások előírásainak. A szenátus
gazdálkodással kapcsolatos joggyakorlása részben felelt meg a
jogszabályi előírásoknak.
A
Kecskeméti Főiskolán 2009 és 2013 között agrár, műszaki, informatikai,
és pedagógusképzés folyt. Az ellenőrzött időszakban a hallgatói létszám
1184 fővel (24,1%-kal), az oktatók létszáma pedig 168 főről 137 főre,
(18,5%-kal) csökkent. Az intézmény az ellenőrzött öt évben 26 222,1
millió Ft bevételt realizált és 24 002,5 millió Ft költségvetési kiadást
teljesített. Bevételeinek 40,9%-át költségvetési támogatás tette ki.
Pénzügyi helyzete 2012. évi kedvezőtlen alakulását a támogatás
csökkenése, az év végi zárolások, elvonások, a saját bevételek
csökkenése és a pályázati elszámolások elhúzódásai okozták.
A
főiskolánál a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési rendszer, a
kontrolltevékenységek, valamint a monitoring rendszer kialakítása és
működtetése megfelelő, míg az információs és kommunikációs rendszer
kialakítása és működtetése 2011-ig részben megfelelő, 2012-től megfelelő
volt.
A
pénzügyi- és vagyongazdálkodás területén a szabályzatok
aktualizálásának hiányát és a gazdálkodási jogkörök gyakorlásával
kapcsolatos eseti hibákat tárt fel az ÁSZ. A főiskola az előírások
ellenére a térítési díjak, költségtérítések egyharmadát
önköltségszámítás nélkül határozta meg. Az egyes karok költségtérítési
összegét a főiskola belső szabályzatával ellentétesen nem a szenátus,
hanem a dékánok határozták meg. A fenntartói ellenőrzések javaslatai egy
kivétellel megvalósultak, amely hozzájárult főiskola belső
kontrollrendszerének javításához, így a szabályszerű működéshez.
Az
intézmény 60 napon túli tartozása alapján 2012-ben elérte a kincstári
biztos kijelölésének értékhatárát, azonban az államháztartásért felelős
miniszter a jogszabályban előírtak ellenére kincstári biztos
kijelöléséről nem gondoskodott. A Kormány az ellenőrzött időszakban a
főiskolához költségvetési főfelügyelőt nem rendelt ki.
A
jelentés megállapításai alapján az ÁSZ az intézmény rektorának
fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell
készítenie. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében
értékelheti.
Az
állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményeket érintő
ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az
intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak
megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, az illetékes
minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói
jogosultságait. Az ÁSZ a jelentéseket ütemezetten hozza nyilvánosságra.
Állami Számvevőszék