Filvig Géza – Kalocsán a politikai ellenzék nem észlelhető

2009 szeptembere óta tagja a KDNP kalocsai szervezetének, amelynek belépését követően rövidesen az elnökének is választották 2009. decemberben. Miután a 2010-es önkormányzati választáson egyéni választási körzetben megválasztották önkormányzati képviselőnek, először a közbeszerzési bizottság mellett a jogi-ügyrendi bizottság elnöki tisztségét töltötte illetve a pénzügyi bizottságban volt tag, majd Török Ferenc polgármester 2013. januártól felkérte a város alpolgármesterének.

2010-14 között egyedül volt KDNP-s képviselő a testületben, miközben mégiscsak Kalocsán az érseki városban vagyunk, mire számít 2014-től?

2010-ben amilyen felállással indult az akkori „rendszerváltó” városvezetés, 2014-től is változatlan felállással vágunk neki a választásnak. A KDNP-nek én magam vagyok a képviselőtestületben a tagja, illetőleg Török Ferenc is, aki belépett a KDNP-be, ahogyan a Fidesz-be is az előző ciklus során. Nekünk, a KDNP-nek az a célkitűzésünk, amire reális esélyt is látok, hogy a jelenlegi tisztségeinket megtartsuk.  Ez azt jelentheti, hogy minden bizottságban megmaradjanak a delegáltjaink, több KDNP-s felügyelő bizottsági tagságot tölt be.

Nem az a cél most, hogy a jobboldal térfeléről a KDNP bármilyen tisztséget szerezzen a pártszövetséges hátrányára, hiszen egy nagyon jó együttműködés van a kalocsai Fidesz szervezettel, nekünk az a célunk, hogy ezt a jobboldali tárbort erősítsük.

Ez szép dolog, de a kormányzó pártszövetségnél nem ezek az arányok, mint Kalocsán, miben látja ennek az okát?

Én nem szeretnék bántólag beszélni senkiről, de a korábbi KDNP-s városi vezetés más politikai habitussal bírt és kevésbé kapcsolódott be akkor az ellenzéki politizálásba, ezért nagyon nagy előrelépést tettünk 2010-ben, azóta is markánsan jelen vagyunk mind az önkormányzat munkájában, életében, mind a helyi közéletben. Mivel jelenleg Kalocsán az ellenzéki politizálás nem igazán észlelhető, ezért csak a szövetséges párt hátrányára tudnánk bármilyen pozíciót is szerezni, ezért a 2010-ben elért eredményeink megvédésére készülünk.

Megjegyzem a KDNP-nek nem is a pozíciószerzés a célja itt Kalocsán, nem az, hogy el tudjuk mondani, hogy a statisztikában hány képviselőnk van, hanem a város érdekét nézzük, és a jelenlegi városvezetésben is abszolút megnyilvánul a KDNP-nek az identitása, a céljai.

Bábel Balázs érsekkel milyen a kapcsolata?

Én jónak érzékelem a kapcsolatot az érsek úrral személyes oldalról is, és azt gondolom, hogy a városvezetéssel is egy kimondottan jó kapcsolata van. Például amikor van egy egyházi ünnep és a polgármester urat személy szerint köszönti a kalocsai érsek, aki ugyebár az egyházi hierarchiában Magyarországon a második személy, az azt hiszem, hogy magáért beszél.

Az ötvenes évektől egészen 1999-ig az érseki széket III/III-as beszervezett ügynökök töltötték be, milyen feladatot fogalmaz meg magának ennek kapcsán, mint a városi KDNP elnöke?

Én nem is szocialista rendszernek szoktam nevezni a kilencvenes évek előtti időszakot, hanem egy kommunista diktatúrának, ahogy szüleim és nagyszüleim meséltek erről. Én már személyesen olyan tapasztalatokat szereztem, mint például amikor hittan foglalkozásra nem engedett az általános iskolám. Én azt látom, hogy nagyon sokat dolgozik a keresztény egyház, mind a katolikus, mind a református tiszteleteseket és lelkészeket is értem, így mára az egyházi ünnepek látogatottsága nagyon jelentős.

Nyilván a mai kor fiatalságát kevésbé fogja meg ez a folyamat, illetve még kevésbé látják a jelentőségét a rendszeres vallásgyakorlásnak. Örömmel látom, hogy nagyon sok program van középiskolások és a felsőoktatásban tanulók számára is, nyilván ez mindig több kellene, hogy legyen, a hívők száma mindig több kellene, hogy legyen.

Mennyire fordultak el a kalocsaiak a vallástól az elmúlt hatvan évben és hol tartanak ma?

Én úgy érzékelem, hogy ez a neveltetésből adódott, voltak akik nem tulajdonítottak ennek jelentőséget, az elfordulás a közönyösség, érdektelenség ezen a téren is megfigyelhető. Én mint vallásgyakorló ember azt tapasztalom, hogy egyre nagyobb az igény a gyermekek megkeresztelésére, mind az egyházi házasságkötésekre, vagy akár a bérmálásra. Ha a legutóbbi bérmálást nézzük, ami Pünkösd vasárnapján a Zárda templomban zajlott, ahol zsúfolásig megtelt a templom és szinte az utcán álltak az emberek, ez szerintem jó.

Nyilván fontos lenne, hogy jobban megismerjék a hívők, hogy egy alapvető keresztényi szemlélettel az ember mindig nyitottabb és jobb életet tud élni, és másokkal is toleránsabb, hiszen ezek szép és jó dolgok, de én úgy gondolom, hogy ezt mindenki maga dönti el, hogy kinek, mire van igénye. Természetesen az én magam meglátása az, hogy minél jobb, ha minél többen vagyunk ennek a közösségnek a tagjai, de nincs okunk panaszra, mert itt az egyházi és lelki vezetőknek is nagyon sok munkájuk van ebben, és ahogyan látom a jövőben is maximálisan törekedni fognak erre.