Átadták a kalocsai kormányablakot

Hogyan jellemezné tömören az elmúlt négy évben az államigazgatásban lezajlott átalakítást?

A rendszer átalakítása, ami a területi államigazgatásban történt, országos jelentőségű. Én történelmi átalakulásnak szoktam nevezni, néha nagyképűen a Szent István-féle vármegye rendszer kialakításához is szoktam hasonlítani, hiszen olyan nagy változást hajtottunk végre, ami Európában is példaértékű. Halottunk a francia prefektusokról, a lengyel vajdaságról, az olasz és svájci kormányzóságról, ahol területi államigazgatási egységek vannak, amelyek általában működési integrációban működnek. Az viszont, amit mi itt megvalósítottunk, egyedülálló a tapasztalatai pedig kiválóak. Mára a kormányzat szempontjából egy sokkal jobban átlátható, jobban igazgatható, jobban irányítható rendszer jött létre, amiből sokkal rövidebb idő alatt kap információt a központi közigazgatás a döntései meghozatalához.

A végrehajtó hatalom a kormánytól egészen a járásig ér, és a járáson belül pedig az ügysegédek jelentik a végső állomást, akik kimennek a falvakba is, hogy a kistelepülésen élőknek se kelljen bejönni akár a járásszékhelyre sem, hogy az ügyeiket tudják intézni.

Pár éve, amikor az átalakítás koncepciója napvilágra került több ezer új kormányablak kialakítását tervezték, mik voltak a tervek és mit sikerült megvalósítani belőle?

A szervezeti struktúra mára teljes egészében megvalósult, megtörtént az átalakítás a kormányhivatalokkal és a járási hivatalokkal. A kormányablak rendszer kialakítása viszont csúszott, hiszen 2013 végére terveztük a teljes országos rendszer felállítását, ehhez képest most a huszonötödiket adtuk át itt Kalocsán új típusú kormányablakként, és a választásokig összesen negyvenötöt fogunk átadni. Országosan, ha a rendszer kiépül, minden járásszékhelyen és minden olyan településen lesz kormányablak, ahol most van okmányiroda.

A fizikai kialakítás finanszírozását a regionális operatív programból szerettük volna  biztosítani, de sajnos az unió erre a célra nem adott forrást.

A kormány - ezt látva - egyrészt tudomásul vette, hogy az uniónak nem fontosak a magyar ügyfelek, és a méltó ügyfélszolgálati helyszín, másrészt döntést hozott, hogy hazai forrásból biztosítja a kivitelezést. Így az épületek átalakításával kapcsolatos költségeket a kormányzat hazai forrásból biztosította, viszont a működtetéshez szükséges számítógépek, nyomtatók, informatika már uniós forrásokból valósul meg. E kettő forrás összehangolása bizony sokkal nehezebb feladat, mint azt eredetileg látni lehetett.

Arról volt szó, hogy egy kormányablaknál 2500 ügykört lehet intézni, hogy áll az ehhez szükséges munkatársak oktatása?

A képzés  megtörtént, a leendő kormányablakokban, kétműszakos munkarendben nagyjából hatezer kormánytisztviselőnk fog dolgozni, ha kialakul a rendszer, az ehhez szükséges képzésen máig 6800-an vettek részt. Középfokú végzettségűek számára is biztosítottuk a képzést, mert ők az okmányirodák személyi állományában nagyon sokan voltak, de a hosszú távú cél az, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezzenek a kormányablakban dolgozók. Ezért a középfokúak számára is - amellett, hogy elvégezték a kormányablak képzést - biztosítjuk a lehetőséget, hogy ha hat éven belül megkezdik az igazgatásszervezői diploma megszerzésének a képzését, akkor továbbra is a kormányablakban dolgozhatnak.

Tehát a képzésen túl vagyunk, most azon gondolkodunk, hogy hogyan építsük ezt be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendszerszerű képzésébe, amely a változásnak megfelelő végzettséget biztosít majd a kormányhivatalban dolgozószámára.

Önnek, mint politikusnak mi a véleménye arról, hogy ez a rendkívüli nagyságú átalakítás nem kampánytéma?

A kampánytémák kiválasztásának szempontjai a kampánystáb döntésének az eredménye. Amellett nagyon sok eredménye van az elmúlt négy éves kormányzásnak, és ha minden egyes elemet szeretnénk elmondani egy viszonylag rövid kampányidőszakban, akkor mind a politikusokat, mind a hallgatóságotlehetetlen feladat elé állítjuk. Ezért kerültek kiválasztásra a legfontosabb témák a munkahelyteremtés és a rezsicsökkentés kérdéskörében. Az ellenzék részéről pedig azért nem kampánytéma az államigazgatás átalakítása, mert amikor elmennek és megnézik a lakóhelyük közelében lévő ügyfélszolgálatot vagy kormányablakot, akkor azt láthatják, hogy ezt a célt jól tűzte ki a kormány, és jól is valósította meg.

(Kép: kalocsa.hu)

Ezt azért merem így állítani, mert már 2011óta működnek a kormányablakok 29 helyszínen az országban megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, és folyamatosan mérjük az ügyfél elégedettséget, ami 98 %-os.

Volt olyan ellenzéki politikus, aki elismerte, hogy ez egy jó munka volt?

Határozott elismerésre nem emlékszem, hiszen dicsérettel nem nagyon szoktak az ellenzéki politikusok élni, deakár a járásokról,akár a kormányhivatalokról szóló törvényünknek a parlamenti vitája során, , ahogy telt az idő és látszódott, hogyan működik a rendszer és hogy mennyire zökkenőmentes volt az átállás a nagyságrendhez képest, ezt elismerték. Ami a vita tárgyát képezte, azok inkább részletkérdések vagy technikai kérdések voltak.