Vizes élőhelyek újulnak meg a Duna egykori árterén

A dávodi Földvári-tó a Dunáról egykor lefűződött folyókanyar, medermaradvány, amely jelenleg egy öt tóegységből álló élőhelyrendszert alkot. Nagy számban fészkel ott vörösgém, törpegém, kis kócsag és nagy kócsag, a közelben fészkelő rétisasok és barna kányák táplálkozóterülete. Védett természeti értékei közé tartozik a sulyom, a tavirózsa, a tündérfátyol és még számos növény- és állatfaj. A Földvári-tónál vidra is előfordul.

A közeli Hercegszántó mellett található karapancsai erdei tavak térsége természetvédelmi értékekben ugyancsak gazdag terület. A különálló tóegységek itt is korábban lefűződött morotvatavak, holtág-maradványok, de a legnagyobb nyílt vízfelület emberi beavatkozás eredményeképpen jött létre. A gazdag madárvilág mellett említést érdemelnek az olyan fajok, mint a tavi denevér, a mocsári teknős vagy a vidra. A karapancsai erdőtömbben található erdei tavak rendszerének jelentőségét az adja, hogy ilyen nagy vízfelületek zárt erdőtömbben igen ritkák.

Mindkét tórendszer esetében az elmúlt évtizedekben a medrekben az üledékréteg megvastagodott, a víztér csökkent, egyes tóegységek időnként ki is száradtak. Jelentős probléma továbbá a vízutánpótlást biztosító műtárgyak leromlott állapota, melynek eredményeként vízáteresztő képességük csökkent, továbbá az összekötő vízkormányzó árkok, csatornák helyenként feltöltődtek, számos helyen benőtte azokat a növényzet.

A gazdag élővilág fennmaradásának biztosítása érdekében az igazgatóság az elnyert európai uniós támogatás segítségével a műtárgyakat felújítja, a csatornákat kitisztítja, egyes tavakban kotrást végez. A dávodi Földvári-tó egyik tóegységében pedig bioremediációs kezeléssel javítja a tó állapotát.

A nemzeti park mintegy 300 millió forint európai uniós támogatást nyert el a két természetvédelmi terület megújítására.