2019.09.17, Kedd
Sikerült megtalálni a feltételezett szentkirályi templom helyét
Kecskeméti Katona József Múzeum

Sikerült megtalálni a feltételezett szentkirályi templom helyét

Kecskeméti Katona József Múzeum

2016.08.02. 14:21

Török-kori palánkvár után kutattak Dunapatajon

Hirdetés

2016 júliusában a Kecskeméti Katona József Múzeum szervezésében, Dr. Rosta Szabolcs régész és Pánya István térinformatikus vezetésével geofizikai vizsgálat zajlott Dunapataj (Bács-Kiskun m.) keleti határában, Szentkirálypusztán. A kutatás célja az egykori Örjeg mocsár nyugati partján épült szentkirályi palánkvár pontos helyének meghatározása volt.

A kutatásban részt vett a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Lelőhelydiagnosztikai csoportja Stibrányi Máté régész vezetésével, a Szegedi Tudományegyetem földtudósokból álló csapata dr. Sípos Györggyel és dr. Páll Dávid Gergellyel az élen. A határon túlról érkezett hozzánk Alexandru Hegyi régész a Temesvári Nyugati Egyetemről. A vizsgálat kiemelt támogatója volt Dunapataj Önkormányzata, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a kalocsai Viski Károly Múzeum.

A kutatás célja az egykori Örjeg mocsár nyugati partján épült szentkirályi palánkvár pontos helyének meghatározása volt. A kérészéletű, alig 40-50 évig létező erődítményről számos török kori forrás, újkori térkép és légifelvétel árulkodott, pontos szerkezetéről azonban alig lehetett valamit tudni. Ugyanígy az építés és a pusztulás okáról is csak feltételezések vannak. Annyi bizonyos volt, hogy a középkori magyar Szentkirály falu egyik kőépülete – valószínűleg temploma - köré épült egy nagyjából négyzet alaprajzú, sarkain félkör alakú bástyákkal megerősített palánkfal a 16. század közepén. A korabeli írások „magyar módra való” építésnek nevezték ezt a megoldást, amikor is két sorban, egymáshoz közel cölöpöket ástak a földbe, ezután a cölöpök közé vesszőket, szúrós ágakat fontak. A két cölöpsor közé földet, követ, téglát, agyagot döngöltek, kívülről pedig sárral tapasztották. A védelem további fokozására a fal elé árkot ástak, melynek oldalába, és aljára kihegyezett karókat helyeztek el. A történelem viharainak azonban így sem tudott ellenállni; valószínűleg a tizenhatodik század végén, az úgynevezett 15 éves háború idején hagyhatták el a palánkot és a körülötte fekvő Szentkirály falut.

 

A terepi vizsgálatok ún. roncsolásmentes eszközökkel: magnetométerrel és földradarral történtek. Mindkét eljárást gyakran használják a régészeti lelőhelyek felderítésében. A szentkirályi palánkvár esetében azonban két újdonságot is alkalmaztak a kutatók. Egyrészt: a legtöbb régészeti lelőhelyen többnyire csupán egy, esetleg két műszerrel történik mérés, ám most a szentkirályi palánkon négy különböző típusú és érzékenységű műszer dolgozott egyszerre, így hatalmas adatmennyiséget sikerült összegyűjteni. Másfelől: a vár körül elterülő egykori Szentkirály falu területéről is készült egy hatalmas, mintegy 7 hektáros mérés, mely alapján a vár tágabb környezete is vizsgálható lesz!

 

A mérések feldolgozása várhatóan még hetekig eltart, annyi azonban már tudható, hogy a vár szerkezete pontosan megegyezik egy kézzel rajzolt, díszes 18. századi térkép ábrázolásával. E térképen egy enyhén nyújtott téglalap alaprajzú palánk látszik, egyik sarkában egy épület romjaival. A felszínen viszont sikerült megtalálni az épület – a feltételezett szentkirályi templom - helyét, habár az elmúlt évszázadokban valószínűleg alapjáig kitermelték és a környező tanyák építéséhez elhordták az épület kőanyagát. A vár északi és déli árka is megfigyelhető volt a helyszínen, ami azért is meglepő, mert évtizedek óta zajló földmunkák folyamatosan koptatták az egykori várat.

 

Végezetül néhány gondolat a jövőbeli célokról. A Kecskeméti Katona József Múzeum tervezi, hogy a kalocsai Viski Károly Múzeummal együttműködve feltárást végezzen a vár területén. A távlati cél: egy emlékhely létrehozása, melyet gyalogosan, kerékpárral, lóháton, vagy a kényelmesebbek számára autóval is meg lehet majd közelíteni a közeli Szelidi-tavi üdülőövezettől. A tervek közt szerepel továbbá egy madár-figyelőhely létesítése is, hiszen  a környéken hatalmas természetközeli élőhelyek vannak, gazdag madárvilággal.

forrás: Kecskeméti Katona József Múzeum

Hirdetés

Hirdetés