Hiába, hát hiába vártam két hónapot a méltó csapásra, Klapka Györgyöt valaki visszatartotta attól, hogy az általa alapított irodalmi lapba vezércikket írjon. Pedig sokkal izgalmasabban kezdődhetett volna ez a lapkritika.

Nemrég tört bele a bicskája a szintén nyugatos hagyományokat maga elé tűző Budapest Bristolnak abba, hogy a piac ma nem a szépirodalmi lapoknak kedvez. Pedig a Bristol mindent bevetett, hogy magához csalogassa az olvasni tudó embereket. Kezdetben Kafkát, Boris Viant, Örkényt közöltek hatvan oldalon keresztül, finom papíron, ízlésesen tördelve. Jó volt a sajtójuk, jó néhány újságosnál a sor elejére voltak kipakolva, és mégis tavaly nyáron, amikor utoljára megvettem, már nagyon úgy nézett ki, hogy vége: alig húsz oldalas reklámkiadvány maradt belőle.

Mit várhat ehhez képest a Nyugat Ma? Ha Kafka és Kosztolányi nem kellett a népnek, mit várnak Lackfi Jánostól, Bertók Lászlótól, Zalán Tibortól, Kálloy Molnár Pétertől, a náluk "költőként" debütáló Palya Beától? Ki az, aki azért vesz meg 560 Ft-ért egy lapot, hogy elolvassa Andrassew Iván versét? Létezik olyan célközönség, aki nem akar anélkül meghalni, hogy ne tudja meg, miért nem jelenhetett meg a nyolcvanas évek végén Gina Lollobridiga könyve? Mi ebben a biznisz a Vámház körút zálogkirályának?

De még ha bíznak is "az indítási költségek megtérülésében és abban, hogy rentábilissá tudják tenni lapjukat", a reménykedésen kívül nem ártana odafigyelniük legalább a dizájnra. Ilyen hullaszagú címlappal nem lehet kitűnni a standokon. Persze, ha ez a kimért polgári attitűd a belső lapokon is visszaköszönne, legalább a lapterv tudatosságában hihetnénk.

De a 30 oldalas kiadványban egyetlen oldalpár sincs, ami egy kicsit is hasonlítana egymásra. Még a sikerültebb grafikákat, háttereket is elnyomja az amatőr kísérletező tombolása, ahogy újabb és újabb betűtípusokat, színkombinációkat választ, mintha egyetemi lapot készítene egy konzervdobozokkal telihajigált kollégiumi szobában.

A Nyugat Ma legnagyobb baja mégsem ez, hanem hogy nem elég izgalmas. Nem elég bevállalós ahhoz, hogy a túlérett és fárasztó Csukás Istvánt kihagyja, de több teret engedjen a Lackfihoz hasonló tehetségeknek. Nem elég bátor ahhoz, hogy nemet mondjon az iskolás versikével kopogtató Palya Beának, de kitárja az ajtót mondjuk Fiáth Titanillának. Nem elég merész, így aztán kevésbé fog fájni előre megjósolható halála. De addig is kérem, hozzák le Klapka György vezércikkét, hogy legalább az egész kísérlet ne legyen teljesen hiába.

Nyugat Ma
32 oldal, 560 Ft

comment.blog.hu

Archívum