Védett ásványgyűjtemény Kecskeméten

2012.01.08. 08:55:00

Rakétatechnikusból lett amatőr geológus Fuxreiter András. A nyugállományú törzszászlós hatvan éve rajong az ásványokért, a kőzetekért és az ősmaradványokért.

h i r d e t é s

A világon két olyan ásványt tartanak nyilván, amit Magyarországon először ő vett észre. Tizennégy éve saját kis múzeuma van, gyűjteményét a Kulturális Örökség Igazgatósága védetté nyilvánította. A gyűjtőt 2003-ban Kecskemét Közművelődéséért Díjjal tüntette ki a város.

Több tonna kőzetet, ásványt és fosszíliát gyűjtött össze az elmúlt évtizedekben Fuxreiter András. Utóbbiakból négyszáz faj több mint tízezer darabját, melyek közül a legkisebb mikroszkopikus méretű, a legnagyobbnak hatvan kilogramm a súlya. A legöregebb egy fotoszintetizáló kékbaktérium megkövült példánya, ami a földtörténet őskorából származik, és nagyjából két és fél milliárd éves lehet. A legértékesebb pedig egy ametiszt geóda, amely a kvarc lila színű üreges változata – 17 kilót nyom és 60 centi magas. Ilyet több mint kétszázezer forintért lehet vásárolni.

A Duna-Tisza köze legnagyobb magán-ásványgyűjteménye részére 1997-ben a református egyház Kecskeméten, a Ráday Múzeumban külön kiállítótermet ajánlott fel. Itt 1500 ásványnak, kőzetnek, ősmaradványnak jutott hely: köztük van természetesen az a kettő is, amit Magyarországon először Fuxreiter András vett észre. Az elsőt 1993-ban Parádfürdőn, az Etelka-külfejtésnél találta, de csak kilenc év múlva derült ki, hogy ez tulajdonképpen egy eddig még nem ismert ásvány, ami később a faustit nevet kapta. Pedig a beazonosításban dr. Szakáll Sándor, a Magyar Minerofil Társaság elnöke mellett külföldi minerológusok is részt vettek. Egyébként ez volt az ötszázadik magyar ásvány.

A második „saját” ásványa a richelsdorfit volt, amit szintén Parádfürdőn talált. A gyönyörű, de kimondhatatlan nevű ásványok és kőzetek mellett egy Arizonából származó meteoritdarab, egy aprócska orosz gyémánt, pár gramm arany, ezüst és platina is látható a vitrinekben.

A fosszíliák „részlegén” többek közt háromkaréjú ősrákok, ősi lábasfejűek, csigák lenyomatai, 375 millió éves tengeri liliom, egy Komló melletti szénbányában talált 185 millió éves dinoszaurusz-lábnyom, sok millió éves tengeri hüllők állkapcsai, hallenyomatok, 25 millió éves cápafogak, jégkorszaki emlősök csontjai, egy jégbe fagyott mamut szőre és a több mint hétmillió éves bükkábrányi mocsári ciprus egy darabkája kápráztatja el a nézelődőket.

A Katona József Múzeum kölcsönadott a Fuxreiter-gyűjteménynek néhány, a Tiszából előkerült csontot: bölény és gyapjas orrszarvú koponyáját, mamut lábszárát, alsó állkapcsát és medencecsontját, óriásszarvas és jávorszarvas koponyáit – ezek az állatok több mint tízezer évvel ezelőtt éltek.

Fuxreiter András külön vitrinnel tiszteleg azon bányászok emléke előtt, akik az ásványok és a kőzetek jelentős részét a felszínre hozták: egy díszegyenruhát is kiállított, ez Dorogról származik, egykor Kállai Gyula szállításvezető viselte. A csolnoki bányászokkal cserélte ásványokért. Mellette pedig fejvédő kobak, olajmécses, karbidlámpa és bányászfokos látható. Itt jutott hely Vidacs Aladár geológus, a Mátra érckutatója kalapácsának is.

A nagyközönség azonban csak egy töredékét láthatja a Fuxreiter-gyűjteménynek, a legszebb és legérdekesebb darabokat. Helyhiány miatt a többit fiókokban, szekrények polcain, a múzeum raktárában és a saját hobbitelkén tárolja a nyugállományú törzszászlós.

Fotó: A szerző felvételei

További képekért kattintson galériánkra!

Védett ásványgyűjtemény Kecskeméten

honvedelem.hu

h i r d e t é s