Rektor és kancellár a szegedi egyetemen: kettős hatalom vagy pontos feladatmegosztás?

A 2014-es esztendő is jelentős változásokat hoz a magyar felsőoktatásban, így például az egyetemek vagyongazdálkodással kapcsolatos irányításában. Ahogy arról a SZEGEDma.hu is beszámolt, a Felsőoktatási Kerekasztal szeptember 20-án nagy többséggel fogadta el a felsőoktatási stratégiát, melynek értelmében a kancellári rendszer – a veszprémi Pannon Egyetem után – mintaként 2014. januártól a Nemzeti Tudományegyetemeken, azaz a Debreceni és Szegedi Tudományegyetemen, valamint az ELTE-n indulhat el. Portálunk úgy tudja, a kormányzat november 30-áig szeretne döntést hozni a három kancellár személyét illetően.

A kancellárok lesznek azok, akik előkészítik – indoklást mellékelve – a döntéseket, majd a végső döntést a szenátus és a rektor hozza majd meg. A kancellárok kiemelt feladatának számít még a gazdaságilag előnytelen konstrukciók megakadályozása is, valamint az informatikai park működtetése. A kancellári rendszert ezt követően 2015. január 1-jétől kell kötelezően bevezetni az összes intézményben.

A működési hatékonyságot növelné a kormányzat

A SZEGEDma.hu birtokába került felsőoktatási stratégia mindezt a működési hatékonyság növelésének szándékával magyarázza. A kormányzat célja az akadémiai (oktatási-kutatási) autonómia biztosítása, ugyanakkor a sokmilliárdos költségvetéssel működő intézmények menedzsmentjének és gazdálkodásának fejlesztése, valamint a tulajdonosi (fenntartói) kontroll, a klasszikus “board of directors” szerepek erősítése.

A kancellár jogköreiről szólva a dokumentum kiemeli, hogy munkáltatói jogkört kell kapnia minden olyan munkatárs felett, aki nem elsődlegesen oktatási-kutatási feladatot lát el. Egyetértése (ellenjegyzése) szükséges a szenátus minden olyan stratégiai döntése és intézkedése hatályba lépéséhez, mely az egyetértése (ellenjegyzése) minden rektori és szenátusi döntéshez, amely az adott intézmény gazdálkodását érinti, illetve “gazdasági következménnyel jár”. Törvényi felhatalmazást és jogszabályi szabadságot is kap optimális munkaszervezete kialakításához.

A kancellár jogkörei

A kancellár feladatait, hatás- és jogköreit az alábbiak szerint foglalja össze a felsőoktatási stratégia: 1, felel az intézmény gazdasági, pénzügyi (ideértve a kontrollingot is), számviteli, munkaügyi ügyeiért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési kérdéseket is, továbbá az informatikai terület működéséért; 2, gondoskodik az intézményben a jogszabályoknak megfelelő pénzügy-szakmai kompetencia biztosításáról; 3, gyakorolja az ő területéhez tartozó közalkalmazottak felett a munkáltatói jogokat; 4, az intézmény gazdálkodásával, pénzügyeivel, vagyongazdálkodásával, informatikai területet érintő előterjesztések esetén ellenjegyzési joggal rendelkezik, az ilyen területeket érintő előterjesztéseket csak a kancellár ellenjegyzése esetén lehet a szenátus elé vinni; 5, a kancellár felel az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokkal és gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos tulajdonosi feladatokért; 6, köteles olyan gazdálkodást folytatni, amely az elfogadott intézményi stratégia és költségvetés érvényesülését szolgálja.

Nem megerősített gazdasági főigazgató, hanem vezérigazgató

A tervezett feladatmegosztás szerint tehát az oktatási-kutatási terület irányítása a rektor kompetenciája marad, míg a gazdasági irányításban a kancellár kap primátust. Nem megerősített jogkörökkel rendelkező gazdasági főigazgatót, hanem az intézmény működtetéséért felelős felsővezető menedzsert, tulajdonképpeni “vezérigazgatót” szánnak a felsőoktatási intézményekbe. A szakállamtitkárság háttéranyagai szerint “nem elsősorban a megszerzett papírok” számítanak a kinevezésnél – elég az egyetemi, illetve főiskolai végzettség és egy világnyelv ismerete –, hanem a “kompetencia és a tapasztalat oldaláról fogják megközelíteni az alkalmasságot”. Nem kötnének ki pénzügyi, közgazdasági, jogi végzettséget. Vezetői tapasztalat meglétét viszont előírnák: a kancellárnak rendelkeznie kellene olyan felsővezetői előélettel, melyet az adott intézmény költségvetésének minimum 1/20-ával, illetve az alá tartozó felsőoktatási dolgozók minimum 1/40-ével bíró korábbi munkahelyen szerzett. A továbbképzést magára vállalja a kormányzat: kizárólag egy helyen, állami monopóliumként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dolgozza ki, hirdeti meg azt a tanfolyamot, amelyet “éves továbbképzési kötelezettség formájában” előírnak a kancellároknak.

A kancellár a felsőoktatási intézmény közalkalmazottja lesz, munkáltatója az oktatásért felelős miniszter. Akárcsak a központi költségvetési szerveknél, az új vezetőt pályázat útján választanák ki, amelynek végén a mindenkori oktatásért felelős miniszter döntené el, ki a befutó. Előterjesztése alapján az egyetemi kancellárokról a miniszterelnök döntene.

Kulcskérdés a kulcsszereplők viszonya

A rektor és a kancellár között várhatóan kialakuló “kettős hatalomról” a felsőoktatási stratégia – kiemelt jelentőségűnek nevezve a az intézményirányítás kulcsszereplői egymáshoz való viszonyának tisztázását – úgy fogalmaz, a rektor marad az intézmény első számú vezetője, az oktatási, kutatási és tudományos tevékenység irányítója, míg a kancellár az intézmény működéséért, az oktatási, kutatási, tudományos tevékenység hátterének zavartalan biztosításáért felelős felsővezető.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ügyben a HVG-nek korábban úgy nyilatkozott: “kettős hatalom nem lehet, világosan meg kell osztani a feladatokat, pont úgy, mint egy elnök és a vezérigazgató között”. Szerinte továbbra is a rektornak kell átlátnia a stratégiát és a rendelkezésre álló – nem csak anyagi értelemben vett – erőforrásokat, hogy irányítani tudja, merre tart az egyetem. Ehhez teszi hozzá a finanszírozási oldalt a kancellárt, vagyis “kettejük közt egy pontos munkamegosztás kell”, s hozzáfűzte, a nagy egyetemek jóval komplexebbek, mint egy cég, így a menedzseri készségeket magával hozó kancellárnak “meg kell tanulnia a felsőoktatást mint rendszert”.

Forrás: szegedma.hu a Regon csoport tagja