A nagy büdös igazság az, hogy Hollókő szép házai előtt valaha lefényképezett húsvétozó fiatalok, akik vödörből öntözték a népviseletbe öltözött lányokat azt a képzetet keltették, hogy ez aztán az igazi vidéki Húsvét. Persze mára ez a kis ékszerdoboz egy gazdasági vállalkozássá vált és ami megmarad a 2014-es Hollókőről az idelátogatóknak, az a merev pofátlanság, amivel lehúzzák a vendégeket úton-útfélen.
Aki még nem járt a faluban annak meglepetést fog okozni, hogy Húsvét idején 2500 felnőtteknek és a gyerekeknek sem ingyenes a hollókői belépő. Nem, Ön jól olvasta, ezért nem jár semmi, legfeljebb az egyébként ingyenes látogatható hollókői várba is be lehet lépni ezzel a hollókői karszalaggal. Nem csalás, nem ámítás ma Magyarországon belépőt lehet szedni egy olyan faluba, ahol aktívan élnek. Ha ezen a semmiségen sikerül túllépni a családnak, akkor jöhetnek a következő multinacionális élmények az 500 forintos zsírban csicsogós házi rétestől, a visszataszító sült-kolbászoson át, a kapualjakban kapható "kedvezményes árú" bizonytalan eredetű dolgok tárházáig.
Szerencsére ebben az igazi vidéki küzdelmet tükröző sártengerré váló falucskában azért, hogy a jégpálya szerű utcákon leszúrt rittbergereket produkáló anyukák és apukák látványáért nem kellett fizetni, de ezen kívül mindenért. Ami nem baj, hiszen ingyen semmi sincs, csak ha egy percnél tovább belegondolunk a Húsvétba és a feltámadásos vallási ünnepet is keressük benne, nos arra Hollókőn biztosan nem találunk. Legfeljebb néhány buja helyi hagyományőrző csoportra, akik ezt a képtelenséget megpróbálják egy kissé legalább vidámabbá tenni.