Megújul a magyar tanügy – tájékoztató volt Kecskeméten

Hírös.index Hírös.index 2011.10.11. 05:43:00

Van olyan Bács-Kiskun megyei település, ahol vásárolni próbálják, átlagosan 50000 forintért más településről a lakosságot, miután elterjedt a hír, hogy az új oktatási törvény alapján a 2000 főnél kisseb lakosú településeken a jövőben nem lehet felső tagozatos képzés. Ki fogja kinevezni az iskolaigazgatókat, mit akar Kecskemét…? Ismerkedjen az új Magyarországgal, ahol minden szónak jelentősége van:

h i r d e t é s

Egy országos körút részeként ért el Kecskemétre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviseletében Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki 2011. október 07-én pénteken délután rendezett fórumot követően Dr. Kovács Miklósné Dr. Molnár Ilona a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal főigazgatójával és Mák Kornél Kecskemét Város alpolgármesterével közös sajtótájékoztatót tartott a Kodály Zoltán Ének- zenei Iskolában „Megújul a tanügy - Az új nemzeti köznevelési rendszer” témakörben.

Gloviczki az előadását követő tájékoztatón elmondta, hogy Bács-kiskun megye reprezentánsa Kecskemét ezen a körúton, amely körúton az a céljuk, hogy az új, megújuló, vagy újra újuló köznevelési rendszerről egy komoly tájékoztatás sorozatot kezdjenek, elsősorban pedagógusoknak, intézményvezetőknek. Hiszen egy olyan rendszer újraépítéséről van szó, amely nagyon sok embert érint az országban, és ezért az elmúlt egy évben a várakozások, a félelmek, a fél információk olyan szövevénye vette körül, amelyből nagyon fontos kinézni és egymás szemébe mondani, hogy mi is történik.

A plenáris előadáson Gloviczki igyekezett felvázolni azoknak a fontos elemeknek a hátterét, amelyeknek a sorát a már megjelent köznevelési törvénykoncepcióban elolvashat minden érdeklődő, és amely egy a parlament által majdan elfogadott köznevelési kodifikált törvényben ölthet testet néhány hónapon belül.

Dr. Kovács Miklósné Dr. Molnár Ilona elmondta, hogy rendkívüli izgalommal, időnkénti szorongással néznek az újabb és nagy volumenű feladatok elé, ugyanakkor különlegesen fontosnak érzik a köznevelés és a közoktatás állami kézben való kezelését és irányítását. Különös tekintettel, az egységes minőségellenőrzésre és minőségbiztosításra. Számukra a gyermekek jövője érdekében megalapozó és meghatározó, hogy a gyerekek egyformán részesülhessenek, megfelelő színvonalú oktatásban és nevelésben, és ennek a garanciális elemeit, csak egységes rendszerben, központi irányítással, és egy központi szakfelügyeleti irányítással lehet megvalósítani.

Mint elmondta feltétlenül szükséges ehhez rendelt jogszabályok mentén a szakmai módszertani útmutató komolyan vétele, megkövetelése, betartása és betartatása. Amihez rendelten szükség van egy bizonyos mértékű hierarchiára a rendszerben. A szabad szárnyalásnak is meglesznek a lehetőségei, de egy szűkített és korlátozott mértékben, és ez is elsősorban a gyermekeink érdekeit szolgálja.

Sajtókérdésre Gloviczki Zoltán elmondta, hogy mindenképpen jövő szeptemberben lép életbe az új törvény, de egy olyan típusú rendszerről és törvényről van szó, amely során nem csettintésre változik meg minden. Így szeptembertől kezdve a törvényben majd meghatározandó életbeléptetési szakaszolással néhány dolog a következő költségvetési évvel kezdődik. Az előadásában azért említette meg külön 2013 januárt, mivel a 2012-es költségvetés a parlament előtt van, ezért minden a fenntartással, a finanszírozással, bérezéssel, és ezért sok strukturális elemmel, csak a 2013-as költségvetés tud foglalkozni. tehát eléggé kardinális dolgok, csak akkortól lehetségesek.

A bérezéssel kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta, hogy jelenleg a közalkalmazotti bértáblákban alapvetően az életkori előrehaladottság illetve a végzettség szempontjából léteznek kategóriák. Ennek nem a szemléletén változtatnak, hanem a feltételein. Tehát ugyanígy az életkor szerint is egy-egy kategóriában előre halad az ember és ugyanígy lesznek kategóriák, de nem pusztán a végzettség alapján, hanem a végzett munka is beleszámít. Nem csupán az évek számával, hanem azzal is, hogy minősítéseken mehet át a pedagógus, bizonyos pontokon önként, bizonyos pontokon ahhoz, hogy továbblépjen, kötelező jelleggel, és így olyan szakmai minőségi kategóriák alakulnak ki, amelyek a gyakornok tanártól a kezdőn keresztül egészen a nyugdíjas évekig megfelelő módon szabályozza, segíti, részesíti előnyben, de vár is el a pedagógusuktól.

A szakfelügyeleti rendszer visszatérésével kapcsolatban elhangzott, hogy az valóban nem tér vissza, de a mellett, hogy egy adott pillanatban egy pedagógust megnéznek alaposan, valóban lesz egy szakmai ellenőrzési rendszer, ami nem arról szól, hogy megbüntessék a tanárt, ha mást tanít, vagy máshogy tanít, hanem szakmai visszajelzést adnak az iskolának és magának a pedagógusnak arról, amit csinál. Ma egy ideig nézi az embert a vezető tanára, vagy vezető óvónője, akinek a szárnyai alatt készül, majd nagyon fiatalon kikerülnek ezek alól a szárnyak alól. Néha talán meghall egy-két kritikát a háta mögött, de ma sem az iskola igazgató nincs arra felkészülve, hogy egy második időszakos pedagógus munkáját megítélje, sem a pedagógus nem kap erről szakmai visszacsatolást.

Az iskolaigazgatói kinevezések és intézmény átvételek kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, hogy: „Induljunk ki abból a rút szemléletből, hogy alapvetően az államé az oktatás és az önkormányzat fogja visszakérni amit szeretne. Ennek az a feltétele, hogy az önkormányzat biztosítsa legalább azokat a feltételeket, amelyeket az állam garantálna, illetve amik amúgy is adottak. Magyarul, nyilván nem Kecskemétről beszélek, de ne adja el az ingatlant az iskola alól, mondván, hogy most éppen az enyém.”

Az igazgatói kinevezés egy furcsa munkáltatói jogmegosztás lesz, tulajdonképpen az igazgatónak a fenntartó önkormányzat lesz a munkáltatója, kivéve a kinevezés és az elbocsátás jogát, ami hivatalosan a kormányhivatalé.

A Domonyi László kiskőrösi polgármesternek a pár napja a jól működő kistérségi oktatási rendszer jövője kapcsán tett aggodalmával kapcsolatban az államtitkár helyettes elmondta, hogy egyrészt fontos tudni, hogy a kistérségek sorsa nem az oktatáson áll, vagy bukik, hanem azon, hogy egyáltalán ez a jelenség, hogy kistérség, hogyan alakul. „Azt is nagyon fontos felidéznünk, hogy még ha jobban is működik a kistérség, mint egy adott időpillanatban az adott települések iskolái, vagy önkormányzatai, ez egy menekülő útvonal volt. Tehát mivel nem boldogultak az önkormányzatok, összeálltak és együtt próbáltak meg boldogulni, ami persze, hogy jobb, mint egyedül. Azt gondolom, hogy állam és települési önkormányzatok közötti relációkban lesz itt szó feladatmegosztásról. Alapesetben nem kistérségekben gondolkozik a rendszer, de nyilvánvaló, hogy elsősorban a felső tagozattól fölfelé továbbra sem lehet megoldani egy kistelepülésen, hogy a szakos tanár ellátottság és megfelelő felszerelés és egyéb legyen. Tehát ha nem is kistérségnek fogjuk hívni ezeket a konglomerátumokat, de nyilvánvaló, hogy bizonyos körzetekben és alighanem automatikusan a jelenlegi kistérségek körzeteiben folytatódik egy ilyen csoportosítás. Tehát ez annyira egyértelmű út volt, hogy ha nem is kistérségnek hívjuk, de minden bizonnyal így marad.”

Arra a sajtókérdésre, miszerint igaz-e hogy a 2000 lakosnál kisebb településeken nem lesz a jövőben felső tagozatos képzés a helyettes államtitkár elmondta, hogy 3200 önkormányzat ezt a feladatot nem tudja ellátni. Nem azért mert ügyetlenek, hanem mert ez a tény beigazolódott, ezért vannak a kistérségek.

„Valószínű, hogy ez a 2000-es szám a parlamenti vita végére nem marad ott. Valami marad, de az a helyzet, hogy az oktatás jár a legelőrébb az önkormányzati átalakulásban, tehát mindenki nézi az egészségügytől az önkormányzati törvényig, hogy hol harapnak belénk. Valahol meg kell határozni egy határt, ami elég mesterséges lesz, de mindig a kormányhivatalok dolga, hogy megítéljék ezt a kérdést. Tehát nem arról van szó, hogy nem lesz felső tagozat, hanem arról, hogy csak akkor finanszírozza az állam, hogy ha van egy adott gyereklétszám.”

Mák Kornél Kecskemét alpolgármestere elmondta, hogy Kecskemét magáénak tudja azt a minőségi változást miszerint nem szolgáltatást, hanem oktatást nevelést szeretnének végezni. Elmondta továbbá, hogy számos témakörben, így az oktatás terén is egyeztetéseket végeznek több Kecskemét nagyságú megyei jogú várossal, így Kecskemét szándéka az, hogy amennyire csak lehet, önkormányzati iskolákat szeretné visszahozni. Ezzel kapcsolatban viszont meg kell várni azt, hogy a törvényi lehetőségek hogyan alakulnak. Látniuk kell, hogy az új önkormányzati törvény után mennyi bevétel marad az önkormányzatoknál.

Kapcsolódó cikkek