A legnagyobb Potter regényt is fölözi a 725 oldalas Kodály könyv
2011.12.16. 03:58:00
Azt nem tudni, hogy lesz-e olyan élő ember, aki elolvassa a populáris szerkesztéssel nem vádolható Kodály Zoltánról szóló fantáziadús Élet-pálya című könyvet, amit Bónis Ferenc Széchenyi-díjas zenetudós írt.
h i r d e t é s
Élet-pálya címmel
vaskos kötet jelent meg Kodály Zoltánról Bónis Ferenc Széchenyi-díjas
zenetudós tollából. A 725 oldalas könyv 877 fotográfiát, levél- és
kottamásolatot, plakátot és színpadképet tartalmaz; az anyagból átfogó
kép bontakozik ki a zeneszerzőről, a pedagógusról, a tudósról, a
közéleti férfiúról.
A
Kodály Zoltán születésnapja, december 16. alkalmából a Balassi Kiadó
gondozásában megjelent könyv alkotója, Bónis Ferenc az MTI-nek elmondta:
2007 augusztusától 2010 augusztusáig dolgozott az életrajzon, a mű
létrejöttét Kodályné Péczely Sarolta inspirálta. "A
Kodály-irodalom több alapvető darabját tettem le az asztalra, három
teljes és egy kiegészítő kötetet adtam közre Visszatekintés címmel. Az
első két rész még Kodály életében készült, ő is látta a kiadványt, amely
az ő írásait gyűjti egybe" - idézte fel a szerző. Elmondta azt is, hogy
az Így láttuk Kodályt című könyvbe a közeli kortársak
visszaemlékezéseit foglalta, ennek hamarosan a negyedik kiadása lát
napvilágot, a nyolcvan emlékező mellé újabb hét megszólalóval
kiegészítve. A Psalmus hungaricus hasonmás kiadását - vázlatokkal
és jegyzetekkel - ugyancsak Bónis Ferenc rendezte sajtó alá. "Ebből a
munkából megismertem Kodály kompozíciós módszereit". A hódolat Bartóknak
és Kodálynak című esszégyűjtemény szintén az életműben való elmélyülést
szolgálta, ugyanakkor Bónis Ferenc - aki gyakori vendég volt Kodályék
Köröndön lévő lakásában - korábban nem írt par excellence életrajzot. "Három
fő forrásra támaszkodtam, és a kutatás az ismereteim ellenére számos
újdonsággal szolgált. Végigolvastam és öt spirálfüzetbe kijegyzeteltem
Kodályné Sándor Emma háztartási naplóit. Ezek 1905-től egy-két év
kihagyással szinte teljes közös életük tükrét adják: Emma asszony
nemcsak azt jegyezte fel, mennyi petrezselymet vettek, mit főztek,
megtudható belőlük az is, kik jártak náluk, melyik tanítvánnyal
foglalkozott aznap Kodály, hová mentek színházba" - sorolta a szerző. A
naplók segítségével az életpálya új, hiteles kronológiáját lehetett
összeállítani. A képek, plakátok, fotográfiák - az utóbbiakból ötezer
darabot nézett át Bónis Ferenc - arról tanúskodnak, milyen kiterjedt
kapcsolatokat ápolt Kodály kora művésztársadalmával, írókkal,
képzőművészekkel, milyen politikusokkal találkozott. A
zenetörténész megemlítette, hogy amikor a még ismeretlen ifjú költő,
Weöres Sándor Öregek című verse megjelent, Kodály nyomban felfedezte, a
verset meghúzta, így keletkezett a kórusmű. "Olyan szakértelemmel tette,
hogy Weöres később ezt a változatott vette fel a kötetébe" - tette
hozzá. A Kodályné Péczely Sarolta által őrzött anyagokat is felhasználhatta, és Bónis Ferenc elment Kecskemétre is, Kodály szülőhelyére, hogy az anyakönyvi kivonatból egy használható példány kerülhessen a kötetbe. "Próbáltam
megérteni Kodály szellemi fejlődését, azt, miként segítette a filosz a
zeneszerzőt és a népzenegyűjtő a komponistát. Ennél nagyobb életrajzot
nem írhatok, de a Kodály-kutatást nem hagyom abba, a bécsi búvárkodásaim
során megtaláltam azokat a leveleket, amelyeket kiadójával, az
Universallal váltott az Anschluss után. És jön az Így láttuk Kodályt
friss, legbővebb változata" - árulta el a zenetörténész.
