Három kormánypárti, két szocialista, és egy független képviselő mentelmi jogát is megvédte a Tisztelt Ház. Rágalmazás vétsége volt ellenük a vád. Az alapelv változatlan: magánvádas ügyekben pártállástól függetlenül az Országgyűlés а képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani.
Szabó Timea
A függetlenek padsoraiban ülő Szabó Tímea (Együtt-PM) mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétségemiatt, А Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta Pétermann Csaba feljelentése alapján.
А feljelentés szerint : Szabó Tímea 2013. augusztus végén és szeptember elején több alkalommal nyilatkozott az országos médiában illetve tartott tájékoztatót а Pető Intézettel kapcsolatos ügyekben, amely intézet pénzügyi vezetője а feljelentő. Ezek közül kiemelendő az ATV-ben. 2013 . szeptember 4-én az „Egyenes beszéd” című adásban tett megnyilatkozása, amelyben a feljelentőt név szerint említve a Pető Intézetben kifejtetttevékenységével kapcsolatban több, becsülete csorbítására alkalmas hamis tényállítást és kifejezést is állított.
А Mentelmi bizottság az ügyet а 2014. június 10-i ülésén tárgyalta. Szabó Tímea mentelmi jogával kapcsolatosan azt kérte а bizottságtól, illetve az Országgyűléstől, hogy а magánvádas mentelmi ügyekben követett 24 éves gyakorlat szerint járjon el.
А Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott а cselekmény büntetőjogi értékelésével. Аmagánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata а mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve а képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Mindezekre tekintettel 3 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Szabó Tímea országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés többsége megfogadta a tanácsot: Szabó Tímea mentelmi jogának felfüggesztésére 22, megőrzésére 152 voks született.
Józsa István
Az MSZP színeiben országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, Futó Barnabás, а Közgép Zrt. sértett jogi képviselőjének feljelentése alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta.
А feljelentés szerint: „dr. Józsa István 2013. július 18-án а Magyar Szocialista Párt székházában tartott sajtótájékoztatóján, majd ezt követően az АТV „Egyenes beszéd” című műsorában а gazdasági társaság becsületének csorbítására alkalmas valótlan tényállításokat közölt, ezzel sérülhet а Közgép-ről kialakított azon kép, miszerint а társaság szerződésszerűen kifizeti а vele szerződött alvállalkozóit, illetőleg az alvállalkozói kifizetéseknél а vonatkozó jogszabályok alapján jár el, valamint, hogy а társaság jogszerűen végzi а tevékenységét.”
А Mentelmi bizottság az ügyet а 2014. május 12-i ülésén tárgyalta. Dr. Józsa István az ülésen elmondta, hogy választópolgári panaszok érkeztek hozzá а Közgép Zrt. gyakorlatával kapcsolatban, és annak adott hangot а sajtótájékoztatón és а tv-műsorban. Ez képviselői munkájának része, tehát méltatlannak érzi, hogy emiattbeperelték.
Dr. Józsa István, aki а Mentelmi bizottság alelnöke is, meghallgatása után elhagyta az üléstermet, а szavazásban nem vett részt. Távozását követően a Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott а cselekmény büntetőjogi értékelésével. Alapelve: a magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata а mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve а képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. 3 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Józsa István országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés többsége megfogadta a tanácsot: dr. Józsa István mentelmi jogának felfüggesztésére 20, megőrzésére - 4 tartózkodás kíséretében - 147 voks született.
Pócs János
A Fidesz padsorában ülő országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miattVajda Attila feljelentése alapján a Jászberényi Járásbíróság indítványozta.
А feljelentés szerint: „Pócs János Jászapáti polgármestere 2013. december 13-án a feljelentőre nézve becsületsértő kijelentést tett, amikor azt mondta: „zugjogászkodásért а Baumag ügyben börtönbüntetést kapott.”
А Mentelmi bizottság az ügyet а 2014. május 12-i ülésén tárgyalta. Pócs János az ülésen előadta: a feljelentő Jászapáti városban felhatalmazás nélküli jogvédőként eljárva arra buzdította а roma közösség tagjait, hogy őrá való hivatkozással menjenek be а polgármesteri hivatalba és segélyeket, támogatásokat vegyenek fel. Erre reagálva polgármesterként arra hívta fel а hivatal vezetőinek, illetve az érintetteknek а figyelmét, hogy аsegélyek, támogatások elosztási rendjét az önkormányzat rendelete határozza meg. Véleménye szerint emiatt jelentette fel Vajda Attila.
А Mentéleti bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott а cselekmény büntetőjogi értékelésével. Alapelve: amagánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata а mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve а képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. 4 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Pócs János országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés többsége megfogadta a tanácsot: Pócs János mentelmi jogának felfüggesztésére 25, megőrzésére – 3 tartózkodás kíséretében – 146 voks született.
Harangozó Tamás
А Bajai Járásbíróság indítványozta a szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétségemiatt, Lakatos Ferenc feljelentése alapján.
А feljelentés szerint: „dr. Harangozó Tamás az АТV 2013. szeptember 22.-i hírműsorában a feljelentőt név szerint megnevezve csalónak titulálta.”
А Mentelmi bizottság az ügyet а 2014. május 12-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott а cselekmény büntetőjogi értékelésével. Alapelve: a magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata а mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve а képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. 4 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Harangozó Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés többsége megfogadta a tanácsot: dr. Harangozó Tamás mentelmi jogának felfüggesztésére 25, megőrzésére – 1 tartózkodás kíséretében - 149 voks született.
Budai Gyula
А Budai Központi Kerületi Bíróság indítványozta a Fidesz képviselő mentelmi jogának felfüggesztésétrágalmazás vétsége miatt, Péterfia Ferenc feljelentése alapján.
А feljelentés szerint: „dr. Budai Gyula 2011. novemberében elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztosként a feljelentővel szemben а BRFK felé valótlan tartalmú feljelentéssel élt, majd feljelentő munkahelyére а Külügyminisztériumba is átiratot küldött, szintén valótlan tartalommal. Ezekben feljelentőt, mint а Bécsi Magyar Nagykövetség korábbi alkalmazottját összefüggésbe hozta а nagykövetség szolgálati lakásainak felújításával kapcsolatos 40 millió forint kárt okozó bűncselekménnyel. Ezek és az ezekről szóló nagy nyilvánosság előtt közzétett közlemények (MTV Híradó, MTI Hírcentrum) a feljelentő számára súlyos hátrányt, így állásvesztést is okoztak, olyan színben került feltüntetésre, mint aki visszaélést, bűncselekményt követett el.”
А Mentelmi bizottság az ügyet а 2014. május 19-i ülésén tárgyalta. Dr. Budai Gyula az ülésen hivatali elfoglaltsága nem tudott részt venni, erről írásban tájékoztatta а bizottság elnökét. Kérte, hogy а Mentelmi bizottság ügyében mentelmi jogának fenntartására vonatkozó határozati javaslatot hozzon.
А Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott а cselekmény büntetőjogi értékelésével. А magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata а mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve а képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Döntése meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy az érintettek közszereplő politikusok. Mindezekre tekintettel 4 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Budai Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés többsége megfogadta a tanácsot: dr. Buda Gyula mentelmi jogának felfüggesztésére 28, megőrzésére - 1 tartózkodás kíséretében - 147 voks született.
Simon Miklós
А Miskolci Járásbíróság indítványozta a Fidesz képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétségemiatt, dr. Helmeczy László feljelentése alapján.
А feljelentés szerint: „dr. Simon Miklós 2013. november 6-án a Nyírbogáton tartott választókerületi ülésen olyan szórólapot terjesztett a feljelentőről, amely súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolta. Ezenkívül még másolatot is csatolt hozzá, amelyen feljelentő személyével kapcsolatos kuruc.infora írt cikk, valamint egy foci24-barikád.hu honlapon megjelent cikk volt található Ezt dr. Simon Miklós és felesége megbízásából több mint száz embernek szétosztottak. А két cikk terjesztéséért korábban már más személyt jogerősen elítéltek.”
А Mentelmi bizottság az ügyet а 2014. május 19-i ülésén tárgyalta. Dr. Simon Miklós a mentelmi ügyét tárgyaló bizottsági ülésen elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, erről írásban tájékoztatta а bizottság elnökét. Álláspontja szerint а feljelentésben megírtak rágalmak, minden alapot nélkülöznek.
А Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott а cselekmény büntetőjogi értékelésével. А magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata а mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve а képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Döntése meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy az érintettek közszereplő politikusok. Mindezekre tekintettel 4 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Az Országgyűlés többsége megfogadta a tanácsot: dr. Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztésére 23, megőrzésére 151 voks született.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Átadták a Csornai Járásbíróság felújított épületét, amelyben 1928 és 1976 között már működött bíróság.
A londoni központú magazin a Duna Aszfalt által kivitelezett projektnek szentelte a címlapját, a Magyar Építők egyik fotóját leközölve.