Hirdetés


Problémás táppénz-trükkel mentik pénzüket a magyar családok
Babamama.hu

Problémás táppénz-trükkel mentik pénzüket a magyar családok

www.penzcentrum.hu

2017.11.01. 11:08

A kisgyerekes szülőknek komoly fejtörést jelent, mit csináljanak, ha lebetegszik a gyerek. Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a gyermekápolási táppénz, csakhogy anyagilag jobban járnak, ha szabadságra mennek, de még akkor is, ha ők is elkapják a gyerkőctől kórt.

Hirdetés

Egy betegség mindenképp jelentős anyagi terhet ró a családokra: nem elég, hogy drágák a gyógyszerek, de a keresőképes szülők is kiesnek a munkából. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentősen csökken a család havi bevétele. Valakinek ugyanis otthon kell maradni a beteg gyerekkel, az a szülő pedig, aki így tesz, az otthon töltött napok után a fizetése helyett gyermekápolási táppénzt kaphat.

Ennek összege megyezeik a táppénz összegével (amit akkor kap az ember, ha egészségi állapota miatt képtelen ellátni a munkáját): legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának, vagyis a fizetésnek a 60 százaléka, 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás időtartama alatt a táppénz alapjának 50 százaléka.

Még ha valaki kifejezetten jól keres, az is megérzi a bevételkiesést: a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét. Ez azt jelenti, hogy idén a 127500 forintos minimálbérrel számolva 

a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 8500 forintot.

Nem véletlen tehát, hogy a szülők ritkábban és kevesebb időre mennek gyermekápolási táppénzre, az elmúlt húsz évben a felére csökkent az igénybe vett napok száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az 1995-ös 2,3 millióról 2015-re 1,1 millióra csökkent a gyermekápolásra igénybe vett táppénzes napok száma.

 

Mennyi ideig folyósítható a gyermekápolási táppénz?


A gyerek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár a táppénz. A hároméves kor alatti gyermek után a szülőknek évente 84 nap jár, a 3 és 6 év közötti gyerekek szülei 42 napot tölthetnek otthon a gyerekkel, de az egyedülálló szülők számára kétszer ennyi, vagyis 84 nap jár. 6 év feletti gyerekek esetén már jóval kevesebb, 14, míg az egyedülálló szülőknek 28 nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

A 12 évnél idősebb gyerekekkel a szülők elvileg nem maradhatnak otthon, de méltányossági alapon a szülő kérhet táppénzt abban az esetben, ha beteg gyerekét otthon ápolja, vagy ha a gyereket kórházban kezelik.

Fontos tudni, hogy az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra.

Ha egy családban több gyerek is beteg, akkor a szülő választása alapján egy gyerek után igényelhet táppénzt.

 

Inkább dolgoznak a szülők, míg a gyerek otthon gyógyul

Egy 2015-ben végzett, 500 családot vizsgáló kutatásból az derült ki, hogy a munkavállalók egyharmada nem vesz ki szabadságot, ha gyermekük lebetegedik. Sőt, az is előfordul, hogy akár a hét év alatti gyereket is egyedül hagyják otthon, amikor beteg. Ez persze ritka, de figyelemfelkeltő adat, hogy a 8 és 12 év közöttiek 10 százaléka marad otthon egyedül, ha rosszul van.

 

Jobban járnak a szabadsággal

Anyagilag a családok jobban járnak, ha az egyik szülő inkább szabadságra megy táppénz helyett, csak hát ez sem egyszerű.

Magyarországon 20 nap kötelező alapszabadság jár, az alapszabadság mellett az életkor alapján számítható ki pótszabadságként kivehető további szabadnapok száma.

25 éves kortól ez plusz 1, 28 éves kortól plusz 2, 31 éves kortól plusz 3, 33 éves kortól 4, 35 éves kortól 5, 37 éves kortól plusz 6 szabadnapot jelent. 45 éves kor felett pedig a 21-hoz még 10 napot kap a munkavállaló.

Szabadság alatt a munkavállaló részére távolléti díj jár. Ha havonta fix összeget keresünk, nincs teljesítménybér, sem bérpótlék, akkor a távolléti díj összege egyezik a havi fix összegű kifizetéseknek a távollét idejével arányos összegével. Vagyis a család ilyenkor a szokásos havi bevétellel számolhat.

Viszont a munkavállalók nem rendelkeznek a teljes szabadságukkal. A hatályos Munka Törvénykönyve alapján

a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.

Vagyis a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, előtte azonban meg kell hallgatnia a munkavállalót is, akit a szabadság kiadásának időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatni kell. 

A munkavállalónak is vannak azért jogai: 7 nap szabadsággal ő rendelkezik, ennek kiadását 15 napos előzetes bejelentés mellett kérheti. Ezt a főnök a dolgozó kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben köteles kiadni.

 

Ha a szülő is beteg, anyagilag jobban jár a család

Táppénz helyett megoldást jelenthet a betegszabadság, ez viszont kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. Vagyis ha a csemete beteg lesz, és megfertőzi a szülőket is, akkor érdemes felkeresni a háziorvost. Ha a doktor úgy ítéli meg, hogy a beteg nem tudja ellátni a munkáját az egészségi állapota miatt, kiírhatja.

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot lehet igénybe venni, ez anyagilag is kedvezőbb a család számára: a távolléti díj 70 százaléka jár ilyenkor, ez az összeg pedig adó‐ és járulékköteles is.

A fenti gyakorlat kapcsán ugyanakkor két kérdés is felmerül. Egyrészt, ha jobban járnak a szülők azzal, hogy táppénz helyett inkább betegszabira mennek, akkor nem próbálnak-e saját maguknak betegpapírt puncsolni a körzetivel? A Pénzcentrum ágazati információi szerint bőven akad erre példa. Másrészt felmerül az is, hogy a jogalkotó miért teremt olyan helyzetet, amivel a gondos szülő rosszabbul jár, mintha maga is beteg lenne? A munkából ugyanis így is, úgy is kiesik.

Mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között?


Táppénz kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló (illetve a munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) a naptári évre járó betegszabadságát kimerítette. Kivételt képez ez alól, ha a munkavállaló (munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) veszélyeztetett terhessége, üzemi balesete vagy foglalkozási betegség miatt lesz keresőképtelen. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától jár táppénz illetve üzemi baleset, foglalkozási betegség esetén a baleseti táppénz. A betegszabadság összegét a munkáltató fizeti ki, míg a táppénzt az állami egészségbiztosítási pénztár állja.

 

Forrás: www.penzcentrum.hu

családbetegségszülőtáppénzkisgyerekgyermekápolási táppénzbetegszabadság

Hirdetés