Hirdetés


Igaz-e, hogy kinyír minket a nagy óraátállítás?
illusztráció

Igaz-e, hogy kinyír minket a nagy óraátállítás?

www.pecsma.hu

2017.10.31. 11:36

Van, akit egyáltalán nem érint meg, hogy délután ötkor sötétben megy haza munkából, van, aki hetekig vergődik az álmatlanság miatt, levert, nyűgös és fáradt. Mit tesz valójában az óraátállítás testünkkel és pszichénkkel? Tényleg megviseli a szervezetünket, megzavarja a bioritmusunkat, vagy hiszti az egész? Utánajártunk.

Hirdetés

A legtöbben fáradtak, hisztisek, aluszékonyak és nyűgösek az óratekergetés miatt, de vannak, akiket egyáltalán nem érint meg az eltolódás. Egyesek szerint az átállítás drasztikus változást, terhelést jelent a szervezetnek, mások szerint viszont nagyobb az izgalom a dolog körül, mint amilyen komoly valójában.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerint a szokásos, reggel 7 és este 10 óra közötti ébrenléti idő a váltással jobban egybeesik a természetes világosság idejével. Becsléseik szerint évente országosan egy közepes méretű város éves fogyasztása spórolható meg az óraátállítással, a bevezetése óta elért megtakarítás így körülbelül 4 ezer gigawattórára tehető.

 

 

Megéri a felhajtást?

Az egyébként nehezen ellenőrizhető 4 ezer gigawattórás adatot leszámítva: megéri a sok idegeskedést, álmatlan éjszakát, pszichés és fizikai fáradtságot az óramutató piszkálása? A természetes, napi egy-két perces fényfogyást vagy növekedést könnyedén tolerálja a szervezetünk, az óraátállítás egyesek szerint a belső óránk, vagyis a biológiai ritmusunk felborulását eredményezheti. Márpedig a biológiai ritmus felborulása komoly hatással van belső rendszerünk működésére: a hormonok kiválasztására, a keringésünkre, az emésztésre, de még az izomrendszerre is.

Dr. Fekete Sándor, a PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója szerint azonban nagyobb a felhajtás az óraátállítás körül, mint amilyen jelentősége valójában van. Szerinte sok esetben az emberek hibásan az óraátállítást okolják, teszik felelőssé bizonyos biológiai vagy pszichés változásokért, ami a szakember szerint abszurd, hiszen az utazás okozta 8-9 órás eltolódást is „ki lehet heverni” néhány nap alatt, nemhogy egy óra eltolódást. Szerinte az egy órányi eltérés nem zavarja meg a bioritmusunkat olyan mértékben, hogy erről egyáltalán beszélni kellene.

A baj nem az óraátállítás, hanem a rövidebb nappalok és a kevesebb fény

Dr. Fekete Sándor elmondja, hogy a déli országokban ritkább, az északi országokban ezzel szemben igen jellemző és ismert jelenség a téli lehangoltság és a depresszió is. Ennek viszonylag egyszerű oka van, hiszen leginkább a természetes fény hiánya eredményezi a lelki és testi fásultságot. A rövid nappalok és kevesebb fény miatt ugyanis fokozódik a melatonin-termelés – ez a hormon elsősorban az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős –, ezért leszünk lehangoltak, fáradtak és aluszékonyak.

 

 

Ugyanakkor az őszi borongós időjárás következtében is csökken a fizikai aktivitásunk. Az északi társadalmak ezért nagyobb hangsúlyt fektetnek például a síelésre és a téli sportokra, hogy ellenpontozzák a fényhiányos, passzív életmódot.

A szakember szerint az óraátállítás okozta biológiai zavarok elhanyagolhatóak, az emberek egészségére és mentális állapotára vajmi kevés befolyással van, sokkal inkább érdemes a változó műszakok, a folyamatos időeltolódással járó munkakörök és az északi országokban tapasztalt pár órás napfény okozta következményekről beszélni, mint az óraátállítás egy órás változásán pörögni.

 

óraátállításálmatlanság fogyasztásspórolásnapfény

Hirdetés