Hirdetés


Mi történt a kiskunhalasi elhagyatott veszélyes hulladékkal?
Fotók: Sarkadi Péter greenfo.hu

Mi történt a kiskunhalasi elhagyatott veszélyes hulladékkal?

greenfo.hu

2017.08.14. 07:02

A területen évek óta folyamatos szennyezést okoznak a szabálytalanul tárolt, főleg olajokkal, festékekkel, oldószerekkel és savakkal teli hordók.

Hirdetés

A Greenpeace Magyarország nagy kérdőjelet rajzolt a Kiskunhalas belterületén álló, az egészségre és a környezetre ártalmas veszélyeshulladék-telep közvetlen közelébe.

 

 

A környezetvédő szervezet dr. Bándi Gyula zöldombudsmannal közösen tartott sajtóbeszélgetést a helyszínen arról, hogy vajon mikor és ki fog cselekedni végre, hogy eltűnjön a területről a veszélyes hulladék. A Greenpeace Magyarország azonnali intézkedést vár az állami szervektől, mielőtt az összes szennyező anyag kijut a környezetbe.

 

 

A kiskunhalasi Majsai úti telepen savak, festékek, oldószerek, olajok, egészségügyi veszélyes hulladékok, laboratóriumi vegyszerek maradékait tárolják sérült, repedt hordókban és műanyag tárolókban teljesen szabálytalanul, a szigetelés nélküli puszta földön. A Greenpeace Magyarország helyi szervezetekkel [Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány és a szegedi székhelyűCsemete Egyesület] közösen egy éve hívta fel a figyelmet a szennyezésre. A telep félig nyitott épületében a hordótornyok egy része összedőlt, a vegyi anyagok sok helyen kijutottak a környezetbe, kiömlöttek a tárolóedényekből. Egy 2016 év eleji hatósági határozat kijelenti, hogy „...a veszélyes hulladékok ilyen módon történő tárolásával nincs kizárva azok környezeti elembe (talajba, illetve talajvízbe) kerülése, azaz a környezeti elemekben bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás lehetősége, tehát a környezet veszélyeztetése folyamatosan, jelenleg is fennáll.”

A Greenpeace Magyarország munkatársai a tulajdonos felügyelete mellett, a veszélyes hulladék érintése nélkül a napokban nem akkreditált módon mintát vettek két helyről a telepen: a terület közepén található töredezett betonnal borított mélyedésben összegyűlt vízből, valamint a mellette lévő homokos talajból. Az akkreditált laborban bevizsgáltatott minták a következő eredményeket mutatták: 
-- A vízben a teljes ásványolaj (TPH) mennyisége 814 μg/l volt, ami több mint nyolcszorosa a jogszabályban talajvízre megadott határértéknek. 
-- A homokos talajban 663 mg/kg-ot mértünk, mely több mint hatszorosa a talajszennyezettségi határértéknek.
-- A fémek közül a cinkszennyezettség volt kiugróan magas. A vízben 5420 μg/l-t mértünk, holott a talajvizekben ennek kevesebb mint a huszada, 200 μg/l a megengedett. 
-- A szintetikus szerves anyagok közül a festékekhez gyakran használt dipropilénglikolmonometil- éter 110 μg/l-es koncentrációja volt kiugró. Ez az anyag belélegezve izgatja a szemet és a légzőrendszert, tartósan belélegezve hatással lehet a központi idegrendszerre.

Annak érdekében, hogy a szennyezés minél hamarabb megszűnjön a területen, a Greenpeace Magyarország dr. Bándi Gyula zöldombudsmannal, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel és Fehér Péterrel, a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány vezetőjével a helyszínen egy sajtóbeszélgetés keretében arra kereste a választ, hogy mi az akadálya a gyors hatósági intézkedésnek és hogyan lehet megelőzni a veszélyes hulladékokkal való visszaéléseket.

 

A jelenlegi jogszabályi környezet ugyanis könnyen azt eredményezheti, hogy ilyen esetekben a szennyező kibújhat a felelősség alól és másra, például az államra – azaz gyakorlatilag az adófizetőkre – háríthatja a költségeket. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szigorítani kell a jogszabályokat: az engedélyezéskor pénzügyi garanciát kell kérni a veszélyes hulladékkal foglalkozó cégektől, hogy legyen fedezet arra az esetre, ha a cég környezeti kárt okoz. A régóta fennálló esetekben pedig nem lehet tovább várni: gyors állami beavatkozásra van szükség a lakosság és a környezet védelme érdekében.

„Azt várjuk, hogy a hatóságok mihamarabb, akár állami beavatkozással szállítsák el a környezetet és az embereket veszélyeztető hulladékot, tisztítsák meg a szennyezett területet, majd vonják felelősségre a károkozókat. Ilyen esetekben nem lehet arra várni, hogy véget érjen a hatóságok és az érintettek közötti jogi procedúra. Azonnali intézkedésre van szükség, hogy a szennyező anyagok a környezetbe kerülve ne növelhessék tovább a majdani kármentesítés költségeit” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. 
 

A Bács-Reál Kft. a városszéli területen 2010-ben kapott engedélyt veszélyes hulladékok begyűjtésére, szállítására. Ezt megelőzően más cégek már 2006-tól tevékenykedtek a helyszínen. Bár a cég gyakorlatilag az első pillanattól kezdve szabálytalanul tárolta a hulladékot, a hatóságok mégsem tudták megakadályozni, hogy a területen felhalmozzanak több mint 1000 tonnányi, főleg veszélyes hulladékot. A tulajdonos már 2011-ben más nevére íratta át a céget, majd a cég csődöt jelentett. A helyi környezetvédelmi hatóság többször kötelezte eredménytelenül a Bács-Reál Kft.-t és korábbi tulajdonosát a veszélyes hulladék elszállítására. A veszélyes hulladék pedig azóta is, immár hatodik éve áll elhagyottan a telepen. 

kiskunhalasszennyezésvegyi anyagveszélyes hulladék

Hirdetés