2018.04.26, Csütörtök

Hirdetés

Több ezer régészeti leletre bukkantak a Mercedes-gyár építkezésén
Illusztráció (MTI-fotó: Ujvári Sándor)

Több ezer régészeti leletre bukkantak a Mercedes-gyár építkezésén

hirado.hu

2018.01.13. 19:46

A kecskeméti Katona József Múzeum régészei eddig mintegy 11 ezer régészeti leleltre bukkantak az épülő második Mercedes-gyár építkezési területén.

Hirdetés

 

A kecskeméti második Mercedes-gyár építésének előkészítése során végzett megelőző régészeti feltárásokon 2017 májusától novemberig összesen 47 hektárnyi területet kutattak át a Katona József Múzeum régészei. Az ásatások során négy különböző történelmi korból 11 ezer régészeti lelet került elő. Ebből a kerámia leletanyag meghaladja a háromszáz rekesznyit.

 

Javában zajlik a rekonstrukció a múzeumban

A múzeumban jelenleg is vizsgálnak karneol és kalcedon féldrágaköveket is, vágott malomkövet, hun kori korsót, illetve egy 5. századi sírból előkerült harcos torzított koponyáját is rekonstruálják. A múzeum egyik munkatársa elmondta, hogy a legrégebbi objektumok 2-5. századi szarmata településekről származnak. A régészek a munkálatok során mintegy tíz-tizenkét falu maradványaira bukkantak, valamint ötszáz darab úgynevezett római import tárgyat is találtak.

 

Ősi temetőt is feltártak az ásatások során

Egy késő szarmata kori, 5. századi, halmos, körárkos sírokból álló temetőt is feltártak az ásatások során. Ez a felfedezés azért lényeges, mert az 5. századból Kecskemét környékén nagyon kevés temető volt eddig ismert. A szarmata kincsek mellett komoly avar kori leletanyag is előkerült.

 

A mostani ásatás kihat a térség településkutatására is

Gyakorlatilag egy komplex avar település hierarchiáját sikerült megfigyelnie a munkák során a szakembereknek. A különböző rangú és feladatú közösségeknek, embereknek, nagy családoknak az elkülönült települési tömbjeit, melyeket nagy kerítőárkok választottak el egymástól.

A régészek találtak egy háromfülű, bizánci korsót az egyik füstölőműhelyben, valamint  egy teljesen bronzveretes favödröt is. Az egyik települési egységhez igazodva pedig másfél száz körüli sírhelyből álló avar temetőt is feltártak. Elképzelhető, hogy e település a korabeli avar kagáni központnak a része lehetett.

 

Magyar településeket is találtak

Két 12-13. századi települést kerítő árokkal határolt Árpád-­kori falut kutattak még fel, melyek teljesen rendhagyónak számítanak a Duna–Tisza közén. Mindkettőben találtak pénzérméket, kerámiákat, cserépbográcsokat, nyílhegyeket és fém használati eszközöket is. Emellett előkerült a terület egyik részén egy vélhetően az 1600-as években létező tanyaközpont is.

 

Együtt élhettek a magyarok és az avarok

A régészek szerint különösen érdekes, hogy a különböző korok leletanyagára nem egymásra ásva, hanem döntően egymás mellett találtak rá. Így nagy valószínűséggel a későbbi letelepedők láthatták a korábbi telepeket. A most feltárt leletanyag bizonyíthatja a magyar régészet egy komoly, megválaszolatlan és igen vitás kérdését, amely a magyar–avar együttélés kapcsán időről időre felmerül.

 

Egy hun harcos sírjának titkát is kutatják

Előkerült egy magányos, 5. századi sír is, mely az antropológiai vizsgálatok alapján most már úgy tűnik, egyértelműen mongolid jellegű. Az ifjú, minden bizonnyal hun harcos, akinek a koponyáját eltorzították. Az 5. század első harmadában halhatott meg. A Duna–Tisza közén ez az első ilyen típusú temetkezés, melyet régész figyelt meg, ezért történetileg óriási jelentőségű felfedezés. Négy aranycsatot, arany hajkarikát, cserépedényt és egy rövid kardot találtak a sírban.

A sír leletanyagát a Seuso-kincs kiállításának egy kísérő vitrinjében mutatják majd be, mely január 30-án nyílik a Cifrapalotában. A terület teljes leletanyagából a tervek szerint pedig 2019-ben nyílik majd kiállítás, amelynek ugyancsak a Cifrapalota ad majd otthont.

forrás: hirado.hu

KecskemétMercedesKatona József Múzeumrégészeti lelet

Hirdetés

Hirdetés