Hirdetés


Kecskeméten tanácskoznak közép-európai Civil Szervezetek
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Kecskeméten tanácskoznak közép-európai Civil Szervezetek

mti

2017.10.12. 16:45

Megkezdődött a Közép-Európai Civil Konferencia Kecskeméten. A háromnapos nemzetközi fórum célja egy tíz évvel ezelőtt elindult eszmecsere kiszélesítése és rendszeressé tétele.

Hirdetés

Hagyományteremtő konferencia-sorozat elindítását tűzték ki azzal a céllal, hogy egy alapdokumentum keretében megfogalmazzák közös közép-európai értékeinket, céljainkat és egyben felhívással forduljanak a közép-európai régió civil szervezeteihez, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Az itt élő népek sokaságának közös sorsa, békés együttélése, együttműködése lehetőséget nyújt a közép-európai emberek életének jobbá tételére. A találkozások, eszmecserék segítenek egymás jobb megértésében, megbecsülésében és barátságok megkötésében, elmélyítésében.

 

A konferencián Olaszország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Horvátország, Kárpátaljai civil szervezetek tartanak előadásokat.

A konferencia keretében október 13-án, pénteken 13.30 órakor Kecskemét Főterén, a Városháza és a Nagytemplom között a "Méltóság Mezeje 2010" kőnél az emberi méltóság tisztelete és elfogadása jegyében ültetnek nárciszokat. 

 

A fórum csütörtöki nyitónapján Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Törésvonalak a nyugat-európai demokráciában című előadásában azt mondta: a neoliberális világ tagjai elvárják, hogy mindenki elfogadja az általuk megfogalmazottakat, míg a kereszténydemokrata értékeket vallókat kigúnyolandónak tekintik.
Szerinte a törésvonalak következményei közé tartozik a vallásilag kialakult légüres tér, ami magával vonzotta az iszlámot. A gyarmatbirodalomból, főleg a muszlim világból érkező fiatalok radikalizálódni kezdtek, visszatérni őseik hitéhez, mert a nyugat által kínált globális, neoliberális világot nem tudták elfogadni.
A civil szervezetek és politikusok felelőssége, hogy ezeket a törésvonalakat "rendbe tegyék" - jelentette ki.

 

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a kormány eddigi jogi és pénzügyi intézkedései, támogatásai azt bizonyítják, hogy szoros együttműködésben munkálkodik a civil szektorral. A kormányzati célok megvalósításához ugyanis a valódi önkéntes társadalmi kezdeményezések elengedhetetlenek - fogalmazott.
A magyar kormány soha nem rejtette véka alá, hogy néhány civil szervezettel - melyek száma az egy tucatot sem éri el - komoly értékrendi vitáik vannak, de a több mint 60 ezer civil szervezetet tekintve ez messze van egy egész szektorral való vitától.
Azt mondta, a valódi civil szervezetek alulról jövő kezdeményezés útján, önként jönnek létre, és nem felülről létrehozott, mesterséges szerveződések, amiket esetenként "dollármilliókkal pumpálnak fel". Hangsúlyozta: a valódi civil szervezetek helyi emberek problémáit felkarolva és helyi összefogással jönnek létre, szerepvállalásuk révén pedig markánsan hozzájárulnak a különféle társadalmi problémák kezeléséhez, és a valódi helyi közösségek szükségleteinek kielégítéséhez. 

 

Simon János politológus, egyetemi tanár előadásában kifejtette: a magyar demokrácia pillére az a sok civil szervezet, melyek különböző térségi szinten aktívan működnek.
Azt mondta, napjainkban a civil társadalom adja a demokráciának, a szabadságnak és a nemzetnek az erősségét. Ezt rendkívül fontosnak nevezte egy olyan globalizációs időszakban, amikor a nemzetállamok újjáéledtek és rájöttek arra, hogy képesek ellenállni a globalizáció "salakjának".
Szerinte Nyugat-Európában a volt gyarmattartók szinte egyenként akarják szétszedni és alávetni a közép-európai országokat. 
Kijelentette: "álcivil" szervezeteket kívülről, pénzzel erőltetnek az országra az abból életformaszerűen élő külföldiek. A valódi civil szervezetek ezzel szemben a társadalom szerves létéből táplálkoznak, itt élnek és működnek. Közép-Európa jövője jelentős részben attól függ, hogy a civil társadalom reneszánsza tud-e továbbfejlődni és kiteljesedni - mondta.

 

Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester elmondta: a hagyományoknak köszönhetően és a széles összefogás eredményeként virágzó civil élet van a városban. Hivatalosan 2008 óta működteti Kecskemét a városi civil kerekasztalt, ahol több száz civil szervezet nyolc szakmai testületben fejti ki tevékenységét. A szervezetek az önkormányzat munkáját számos kötelező feladat átvállalásával segítik, így találva sokkal szélesebb körű, rugalmasabb és humánusabb megoldásokat - mondta.
Kiemelte: a városi támogatási program keretében évente 100 millió forintot osztanak ki, ami több mint 130 szervezetnek nyújt működéséhez anyagi támogatást.

Galéria

kecskemetÖlelő Kéz Ápolási és Hospice AlapítványKözép-Európai Civil Konferencia

Hirdetés