Hirdetés


Kihalófélben lévő gyümölcsök megmentésére vállalkozott egy család Kecskeméten
Fotó: femina.hu

Kihalófélben lévő gyümölcsök megmentésére vállalkozott egy család Kecskeméten

hirado.hu; Kossuth Rádió, Szombat délelőtt

2017.08.22. 10:45

Kecskemét külterületén, a puszta közepén áll a Barna család tanyája. A 23 ezer négyzetméternyi terület korábban szántóföld volt, ám mára egy igazán különleges gyümölcsöskertté alakult át.

Hirdetés

Több száz gyümölcsfajta feledne merülésbe, ha nem lennének a Barna családhoz hasonló elhivatottak, akik küldetésüknek tartják a Kárpát-medence őshonos fajtáinak megőrzését. Barnáék arra vállalkoztak, hogy megmentik nagyszüleink kihalófélben lévő különleges almáit, körtéit, cseresznyéit, szilváit és tovább szaporítják őket. A fél országot bejárva, Banától Vértesacsán át Tiszadobig, Hercegszántótól Szadán, Noszvajon át Komlóskáig számos értékes tájfajtát gyűjtöttek össze. Faiskolájukban egyedül  almából és körtéből  50-50 fajta található - írja a hirado.hu.

A família tagjai eredetileg városi emberek, dr. Barna Tamás azonban erdőmérnök, így sokat járt-kelt a természetben. A tanyán lakó Rosznáky Barna Péter gyerekként a 7. emeleten élt Debrecenben, de már tinédzser kora óta tágas térre vágyott.

Tamás 2000 körül az erdei gyümölcsök génmegőrzésével foglalkozott, ennek kapcsán jutott el Dunapatajra, ahol a polgármester kivitte egy öreg elhanyagolt zártkertbe. A gyümölcsöst a téeszesítés sajátosságai miatt évtizedekig nem gondozták, mégis nagy, bőven termő fákat találtak ott. Köztük olyan kuriózumokkal, mint a lánycsecsű alma.

A bio gyümölcstermesztés kapcsán szöget ütött Tamás fejébe a gondolat, mivel ezeket az ellenálló fajokat elkerülték a kártevők. Így kezdődött a másfél évtizede tartó eredményes projekt.

Nekiláttak szaporítani a régi fajtákat, amelyeket saját gyűjtésből és az újfehértói génbankból alapoztak meg. A fajtamentők fontosnak tartották kihangsúlyozni, hogy az elhagyatott gyümölcsösökben sok értékes gyümölcsöt lehet találni.

Sokszor azonban ezek azonosítása sem egyszerű feladat. Bogyiszlóban például törökországi körtének nevezik a közismert kármán-körtét. A Galgamácsán gyűjtött „pulyka-” és „ananász-körte” továbbra is azonosításra vár.

Munkájuk elismeréseként Rosznáky Barna Péter szombaton vehette át a Mészöly Gyula-díjat Kecskemét városától.

 

Forrás: hirado.hu; Kossuth Rádió, Szombat délelőtt

kecskemetmezőgazdaságBarna családgyümölcstermesztéscsaládi vállalkozás

Hirdetés