2024.03.29, Péntek

Bács-Kiskun megyében is elindult a klímaszakértők képzése

2015.11.24. 11:20

Hirdetés

A sikeres toborzás eredményeként, mintegy 20 fő részvételével kedden Kecskeméten is kezdetét vette azoknak a leendő klímareferens szakembereknek a képzése, akik a Nemzeti Klímaadaptációs Hálózat tagjaiként tehetnek majd sokat szűkebb-tágabb környezetükben a klímaváltozás hatásai ellen. Az izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással kialakítandó hálózat célja segítséget nyújtani az önkormányzatok, a járási és megyei hivatalok, valamint a különböző intézmények számára ahhoz, hogy a klímaváltozással kapcsolatos teendőket eredményesen integrálják a fejlesztési terveikbe.

 

A Kecskeméten, a Megyeházán november 24-én elindult, négyszer kétnapos képzéssorozat során a résztvevő, többségében önkormányzati szakemberek a klímaváltozással és annak magyarországi hatásaival, egy-egy ország, régió vagy éppen település sebezhetőségének mérésével és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás rugalmasságának lehetséges fokozásával, a települési klímaváltozási stratégia készítésének lépéseivel, a projektekhez, pályázatokhoz tartozó pénzügyi és technikai ismeretekkel, valamint a projektekhez kapcsolódó kommunikáció eszközeivel ismerkedhetnek meg.

– A Dél-alföldi régió különösen fontos hazánkban a megújuló energiaforrások szempontjából, ugyanis ebben a térségben összpontosul a biomassza, a nap- és geotermális energia jelentős része, a szélenergiára alapuló fejlesztések létjogosultságát pedig mérések igazolják. Bács-Kiskun megye az országos átlagot 50%-kal meghaladó biomassza-potenciáljával Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyéket követően a harmadik helyen áll a megyék rangsorában – mondta el a kecskeméti képzéssorozat elindulása kapcsán Rideg László. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett rá, hogy a megye középtávú gazdaságfejlesztési programja kiemelt célként tűzte ki a környezetterhelés csökkentését, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására. Rideg László hangsúlyozta: meggyőződésük szerint a megújuló energia arányának növelése a térségek energiatermelésében és felhasználásában nemcsak a környezeti állapot, hanem a térségi foglalkoztatás javulásához is hozzájárul.

– A klímaváltozás kapcsán egyre égetőbbek a feladatok országszerte, hiszen az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is megmutatta, hogy hazánk a többi európai országhoz képest érzékenyebb a klímaváltozásra – fogalmazott a kecskeméti képzéssorozat elindításakor elmondott köszöntőjében Dr. Forgó Gábor. Az Atrois Kft. ügyvezető igazgatója, a projektet megvalósító DIPOL Csoport konzorciumi partnere szerint a feladat fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy hamarosan elérhetővé válnak a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásai.

 

A környezeti és energiahatékonysági operatív program 1116,9 milliárd forintos keretének több mint a feléből kimondottan a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó projekteket támogatnak majd, e források tehát számottevő fejlesztésekre adnak lehetőséget nem csak a környezettudatosság és a környezeti fenntarthatóság, de az energiahatékonyság terén is.

– Éppen ezért elengedhetetlen, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült szakemberek, akik képesek lesznek e forrásokra jó fejlesztési terveket lefektetni, ígéretes projekteket generálni, színvonalas pályázatokat írni, és e forrásokat felhasználva sikeres projekteket megvalósítani, az adott település vagy megye lakói javára – fogalmazott Dr. Forgó Gábor.

Ennek érdekében az ország négy régiójában – a Nyugat-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régió három-három megyéjében, valamint a Közép-magyarországi régió nyugati felében – indítja el a leendő klímareferens szakemberek képzését az elkövetkező hetekben a DIPOL Csoport és konzorciumi partnerei: az Atrois Kft., a Wessling Kft., a Herman Ottó Intézet és a Western Norway Research Institute.

A programról bővebb felvilágosítás nyújt a www.klimatudatos.hu honlap, valamint a projekt Face­book-oldala a www.facebook.com/klimatudatos címen.

Galéria