Koch Csaba – kockára van téve az európai szőlő és borászat jövője

Oltyán József oj@hirosindex.hu - Hírös.index Hírös.index 2011.05.23. 05:24:00

2015-től lép életbe az európai szőlő és borászat liberalizációja, aminek a lényege, végtelenül leegyszerűsítve annyi, hogy a liberalizációval megszűnnek a támogatások és a szigorú szabályok mellett végtére is a laza szabályok szerint működő világpiac ellehetetlenítheti az európai, ezen belül a magyarországi szőlő és borászati ágazatot. A kiváló borairól ismert Koch Borászat vezetője képviselte a Bács-Kiskun megyét a nemzetközi fórumon Toledóban, ennek kapcsán érdeklődtünk, van-e jövőképe a hazai borászatnak:

h i r d e t é s

Az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (AREV) egy olyan unión belüli szerveződés, ami az Európai Unió területén lévő szőlő és bor régióknak a tömörülése. A spanyol Castilla La Mancha régió meghívására 2011. április 29 – 30-án Toledo városában került megrendezésre az AREV éves Közgyűlésének Plenáris ülése. Magyarországról két megye képviseltette magát, Borsod-Abaúj Zemplén és Bács-Kiskun megyék. Borsod-Abaúj Zemplén megyéből a megyei közgyűlés főjegyzője és egy tolmács vett részt, Bács-Kiskunból Bányai Gábornak a megyei közgyűlés elnökének a felkérésére Koch Csaba a Hajós-Bajai Borvidék hegyközségeinek az elnöke, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a tagja vett részt. A tömörülés másik legfontosabb szerve a BÜRÓ, amelybe a 19 európai tagország egy-egy tagot delegál. A 2011 január 19-i brüsszeli BÜRÓ-n négy magyar megye javaslatára Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökét delegálta Magyarország.

Mi volt a legfontosabb téma az AREV ülésen Toledóban?

2015-től érvénybe lépő liberalizáció problémája, mely eltörli a szőlőtelepítési jogok jelenlegi rendszerét, ezzel komoly veszélyt jelentve az Europai Unio magas színvonalú, jól szabályozott, minőség orientált bor termelésére.

A kötelező körökön túl, Ön mit emelne ki a tanácskozás lényegeként?

Az előadások témája főleg az volt, hogy milyen lesz az európai szőlészet és borászat jövője. 2013-ig adtak utoljára szerkezetátalakítási támogatásokat, a mostani költségvetés szerint, 2015-től pedig liberalizálnák a jelenlegi telepítési és kivágási rendszert.

Az Eu országaiban az egyes országok különböző kvótákkal rendelkeznek, melyek a telepíthető szőlő ültetvények nagyságát maximalizálják. Ez a rendszer sok problémát megoldott, de teljes mértékben a túltermelés problémáját nem, viszont szabályozta, és minőségi termelés irányába terelte a bortermelést.

Mi okozza a versenyhátrányt az unión kívül termelt borokkal szemben?

Az EU-ban nagyon szigorú szabályok szerint, rendkívül konzervatívan folyik a szőlőtermelés és borkészítés, mellyel Európa magára maradt.

A többi nagy szőlőtermelő ország, mint például Chile, Ausztrália, Kanada, Egyesült Államok sokkal liberálisabb, élelmiszeripari módszereket engedélyező, tehát olcsóbb termelést lehetővé tévő szabályozást vezetett be. Kanadában aromázhatják a borokat, az Egyesült Államokban 30 százalékban vizet szabad a musthoz tenni, és például a cukorrépánál sokkal olcsóbb kukorica melasszal javítják fel a mustjaikat. Stb.

Az Európai Unióban magasak a bérek és a járulékok, melyek tovább drágítják a termelést. Az Unió védhetné vámokkal a termelőit, de a különböző kereskedelmi egyezményekben rá kényszerül a mezőgazdasági termékekre kirótt vámok mérséklésére, hisz cserébe csak így tudja értékesíteni ipari termékeit.

A Rajna vidéki almatermelés – szerény párhuzam a mi szabolcsi almánkkal – , is tönkre ment , pedig saját alma tőzsde működött, mert ráengedték a fejlődő országok almáit az uniós piacra. Mára a német csomagolóüzemekben az alma 80 %-a külföldről származik.

A liberalizáció mit jelent 2015-től?

A liberalizáció a szőlőtelepítésekre vonatkozik, a borkészítés szabályai továbbra is szigorúak maradnak. A liberalizáció a szőlőültetvények kapcsán nagyon leegyszerűsítve azt jelentené, hogy eltörlik a telepítési jogok eddigi rendszerét. Mindenki annyi szőlőt telepít, amennyit akar.

Vélhetően az ültetvény rekonstrukciós támogatásokat is megvonnák az ágazattól. ami a szőlőültetvények telepítésére alkalmatlan északi országoknak áll az érdekében.

Az AREV miként értékeli a liberalizációt?

Az AREV a liberalizáció ellen foglal állást, hisz ez veszélyezteti mindazon intézkedések eredményeit, melyeket az elmúlt évtizedekben a szőlő-borágazat elért.

A liberalizációval kapcsolatban Font Sándor a parlament mezőgazdasági bizottságának az elnöke 2011. április 04-én a francia szenátor Gérard César által szervezett konferencián hangsúlyozta, hogy a kérdés túlmutat a szőlő-bor ágazaton, hiszen ezzel az európai mezőgazdaság jövője a kérdés.

A liberalizáció kapcsán már Magyarországgal együtt kilenc ország -Ausztria, Ciprus, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália és Románia - az aggodalmát fejezte ki Dacian Ciolos európai mezőgazdasági biztos felé.

Mennyire érzékelik a hazai borászatok ezt a drámai helyzetet idehaza?

A szőlő-bor ágazat hazai szereplői egy kicsit megkésve az utolsó szerkezetátalakítási támogatások okos felhasználásán dolgoznak. Az ágazat részben érzékeli az őt veszélyeztető sötét felhőket, de én személyesen nem érzem túlzónak Font Sándor szavait, miszerint nem csupán a szőlő és borágazatról van már szó, hanem az egész mezőgazdaság jövőjéről.

Kapcsolódó cikkek