Józsa Zsigmondot választotta elnökének a Bács-Kiskun megyei Takarékszövetkezetek Szövetsége

Hírös.index Hírös.index 2011.01.07. 11:14:00

2010. december 13-án ismét az elnökévé választotta a Bács-Kiskun megyei Takarékszövetkezetek Szövetsége a Fókusz Takarék ügyvezetőjét Józsa Zsigmondot.

h i r d e t é s

Józsa Zsigmond az alakuláskor alkalmazottja volt a BTSZ-nek, sőt a 90’-es években már az elnöke is. Egy kis visszatekintés után a kialakulóban lévő kormányhivatalokhoz való kapcsolódásáról, a kistelepülések pénzügyi ellátásáról és természetesen az eredetileg nem Bács-Kiskun megyei központtal rendelkező Jógazda Takarék működési engedélyének a visszavonásáról kérdeztük:

MESZÖV Az ÁFÉSZ a Takarékszövetkezetek és a Lakásszövetkezetek Szövetségeként működött 1991-ig.

Józsa Zsigmond 1990 április 01-én került a MESzÖV-höz és első lépésként a három részre bontás lebonyolításban vett részt, mint takarékszövetkezeti ágazatvezető. Ez a korábban az ÁFÉSZ-ek, Lakásszövetkezetek és Takarékszövetkezetek szövetsége Bács-Kiskunban is három részre vált. Megalakult a BTSZ, vagyis a Bács-Kiskun megyei Takarékszövetkezetek Szövetsége melynek Józsa Zsigmond lett a titkára, később alelnöke, majd elnöke, amiről 1998-ban mondott le, mivel elnyertre a Kerekegyháza és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatói pályázatát.

1999. június 30-án a, a Jászszentlászló és Vidéke - a Mélykúti és a Kerekegyháza és Vidéke Takarékszövetkezet egyesüléséből megalakult a Fókusz Takarék, majd 1999 augusztusában a Fókusz megvásárolta a Takarékbank megyei igazgatóságát Kecskeméten. Ettől kezdve Józsa Zsigmond a Fókusz Takarék ügyvezető igazgatója lett. A folyamatosan változó törvényi előírások és gazdasági megfontolások további fúziókat is eredményzetek Bács-Kiskunban a takarékszövetkezetek terén. A rendszerváltáskor működő 22 megyei takarékszövetkezet száma mára 15-re csökkent ezeknek a fúzióknak köszönhetően. Így ma a BTSZ-nek 15 tagja van Bács-Kiskun megyében.

Tulajdonképpen a BTSZ egy kvázi takarékszövetkezeti kamara?

Tulajdonképpen igen, de a társasági formát tekintve egy egyesület.

Mi a lényege a BTSZ-nek?

Kezdetben a megyei szövetségen keresztül oldottuk meg a könyvelési, adózási és jogi tanácsadást valamint a bankbiztonsági megbízotti feladatokat. A megyei szövetség olyan szervezeti egységet, erőt képviselt, hogy a kérésére egy minisztériumi, vagy más egyéb előadót tudtunk meginvitálni és számos, színvonalas oktatást, fórumot tartottunk a megyei takarékoknak.

A BTSZ összefogja a Takarékszövetkezeteket. Hiszen a megyei Takarékszövetkezetek vezetőinek találkozóit a BTSZ szervezi, ahol aktuális kérdésekkel foglalkozunk és kialakítjuk álláspontunkat. Ezen kívül a Megye üdülőinek a kezelője ……

Önt 2010 december 13-val rendes tisztújító közgyűlésen a tagság újra elnökké választotta, mi ennek a jelentősége?

A jelen lévő tagok – melyek a takarékszövetkezetek ügyvezető igazgatói- egyhangúlag választották meg az irányító testületet. A szervezet elnöksége egy elnökből és alelnökből és egy elnökségi tagból áll. A Szövetség, munkáját ügyvezető útján látja el.

Milyen célja van ma a BTSZ-nek?

A BTSZ legfontosabb célja, hogy fórumot teremtsen a megye takarékszövetkezetei számára az ügyeik megbeszélésére. Az utóbbi tíz évben egyre csökkentek a megyei hivatalok, és egyre inkább csak országosan lehetett ügyeket intézni a különböző hatóságokkal. Mára újra kezd nőni a megyei szervezetek jelentősége, így a jövőben a megyei takarékok szövetsége megyei hatóságokkal tudja a kapcsolatot tartani a legkülönbözőbb, például adó és illeték ügyekben.

Akkor figyelik a kialakuló kormányablakos rendszert?

Igen, figyeljük, hogy milyen jogkörrel rendelkeznek a megyei kormányhivatalok és keressük a kapcsolatot az új szervezettel a hatékonyság növelése érdekében.

Milyen akut és promt problémákkal küzdenek a Bács-Kiskun megyei takarékok?

Nagyon jelentősek a nagyságrendbeli különbségek a megye takarékszövetkezetei között, így eltérőek a problémák is. Van akinek 2 milliárd alatti mérlegfőösszege van és van akinek a 64 milliárd forintot is meghaladja a mérlegfőösszege.

Azoknál a takarékszövetkezeteknél, ahol nem alakítottak ki egy központi apparátust ott jelentős az adminisztrációs teher, hiszen ugyanaz a jelentési kötelezettség nehezedik mindenkire.

A Fókusz Takaréknak aki egy jelentős fúzión van túl, mára 29 kirendeltséggel működik, milyenek a tapasztalatai az összeolvadásokkal kapcsolatban?

Egy jelentős növekedési ütemen van túl a Fókusz Takarék. Nálunk sosem az volt viszont a szempont egy új takarék beolvadásánál, hogy a hatékonyság érdekében radikálisan csökkentsük a létszámot, inkább mindenki számára próbáltunk munkát teremteni. Tízéves intervallumban a hatékonyság növelése a cél, hiszen a versenyképességünk magasan tartása az ügyfeleink érdeke is.

Orbán Viktor 2010 szeptemberében kijelentette, hogy erősíteni kell a takarékszövetkezeteket. Mi a véleménye a megyei takarékoknak erről és mi az Ön véleménye erről?

Igen ez mindenképpen fontos, hiszen a vidék és főleg a falvak pénzügyi ellátását meg kell oldani. Ezt a tevékenységet a válságadó kapcsán értékelte is a kormányzat, hiszen amely pénzintézet 5000 főnél kisebb településeken szolgáltatást végez, azoknak kevesebb volt a bankadó mértéke. A későbbi tőkejuttatás a Takarékszövetkezetek szolgáltatási képességét meg tudja oldani.

Természetesen, amíg nem ismerjük a pontos adatokat, addig nem lehet érdemben véleményezni a kormányzati szándékot.

Mennyire tartják a megye területén működő takarékok egymást konkurenciának, illetve partnernek?

Én azt látom, hogy mind a két folyamat jelen van, szinte egyszerre. Tudomásul kell venni, hogy nincs területi megkötés. Így van nem Bács-Kiskun megyei takarék is ,aki fiókot nyitott a megyeszékhelyen és más városban is.

A Jógazda Takarék a PSZÁF 2010 január 03-al megvonta a működési engedélyét. Mi az álláspontja a BTSZ-nek ezzel a rendkívülinek mondható esettel, ami egy Bács Megyén kívüli székhellyel rendelkező, takarék miatt érinti a Megyét?

Mindenképpen kedvezőtlen hatású a megye Takarékszövetkezeteire nézve ez a hír, mert az ügyfelek számára kevésbé ismert, a Tksz-ek működési és biztonsági háttere. A megye területén központi székhellyel rendelkező Takarékszövetkezetek az őket tömörítő Szövetségekhez tartoznak és biztonsági alapokat működtetnek, melyek szavatolják a biztonságos működést. Lényeges kockázatot jelentett a Jógazda Takarék számára, hogy ezeknek a szervezeteknek nem volt a tagja, ugyanis a BTSZ-hez tartozó szervezeteknél az Alapok tevékenysége kizárja a csődhelyzet kialakulását.

h i r d e t é s