2024.03.28, Csütörtök

Font Sándor elhúzza a nemzeti szalagot a borimport előtt - Újra lesz értelme szőlőt művelni

2014.12.18. 21:56

Szerdán a hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) ülésének megtartására a mára német tulajdonú Törley pincészet budafoki telephelyén került sor. A találkozón részt vett a tíz legnagyobb hazai borforgalmazó, a HNT és a NÉBIH vezetői mellett megjelent Font Sándor a parlament mezőgazdasági bizottságának az elnöke is, aki korrekt módon elmondta, hogy mindent megtesz a kormány, hogy gátat szabjon az elsőáras borimportnak.

Hirdetés

A fórumról több forrásunk is egybehangzóan számolt be, amelyen többek között részt vett Tornai Tamás és Frittmann János a HNT elnöke és alelnöke, Boch József mellett Koch Csaba szintúgy a HNT képviseletében, a NÉBIH borászati és alkoholos italok igazgatóságának az igazgatója Mészáros Kálmán és a tíz legnagyobb borfogalmat bonyolító hazai vállalat képviselője.

A találkozó fő témája volt, hogy a kormány végre öntsön tiszta vizet a pohárba és árulja el, hogy egyrészt mit kíván tenni azzal a mintegy 50 000 hektoliter importborral, ami a hazai pincékben van és belátható időn belül forgalomba hozatali engedélyt nem kíván rá adni, másrészt az import korlátozása következtében mégis mire számít, hiszen a hazai szőlőtermésből készült bor nem fedi le a hazai fogyasztási mennyiséget.

A tanácskozáson elhangzott, hogy a kormány a hazai borfogyasztás nagyon jelentős részét kitevő, az évente mintegy egymillió hektoliter importból származó olcsó, un: elsőáras, ma átlagosan 2-300 forintos literáron kapható bor forgalomba hozatalát minden lehető eszközzel meg kívánja akadályozni. 

Ma az importbort forgalmazó pincészetek a korábbi pár napos forgalomba hozatali procedúra helyett jelenleg várhatóan 231 napig kell, hogy várjanak arra, hogy az importált árut forgalomba hozhassák. Maga a NÉBIH igazolás beszerzése 180 napig húzható, majd az A és a C típusú származási kérelem újabb 20 nap, ha a helyi hegybíró gyorsan ellenőriz, akkor az 1 nap, majd a bevizsgálási és forgalomba hozatali engedély újabb 30 napig odázható. Ráadásul a korábbi 500 hl feletti mennyiségnél a sürgőséggel kért engedélyek (ma már nem kérhető sürgősség) 115600 Ft-os ára helyett, minden megkezdett liter import borra 30 forintos díjat kell fizetni a forgalmazónak.
A tanácskozáson viszont a HNT képviseletében Koch Csabától elhangzott, hogy ha a 30 forintos díj nem lesz elegendően hatékony, akkor azt tovább fogják emelni, így lehet akár 40, vagy 50 forint is. Ezt az összeget a multinacionális üzletekbe palackban behozott borokra is meg kell fizetni.

Font Sándor több forrásunk szerint konkrétan kijelentette, hogy a kormánynak az a célja, hogy az olcsó import borok behozatalát ellehetetlenítse annak érdekében, hogy a hazai szőlészetet és borászatot végre helyzetbe hozza. A képviselő elmondta azt is, hogy ennek várhatóan az lesz a következménye, hogy a jelenlegi elsőáras borok ára 150-200 forinttal, a duplájára fog nőni. A minimum 350-400 forintos bor ár, már az ágazat minden szereplője számára kiszámíthatóvá teheti a tevékenységét, hiszen 130-150 forintos szőlő ár a termelőket teheti érdekeltté, viszont a feldolgozás és a kereskedelem is megtalálhatja a maga tisztességes hasznát.

Elmondta továbbá, hogy az eddig egy árban behozott fehér és vörös borok miatt a polcokon egy árban jelentek meg a fehér és a vörös borok, ami példátlan, hiszen korábban Magyarországon a borok fogyasztási aránya 60 százalék fehér, 30 százalék siller és 10 százalék vörös volt. Ez a fogyasztási szokás a különböző borok áraival is magyarázható. Mint Font Sándor elmondta, várhatóan az árak is újra differenciálódni fognak a hazai piacon.

Forrásaink a zömében alföldi borászatokat működtető társaságok képviselői a változással egyet is értettek, sőt nagyon támogatandónak ítélték, hiszen egyrészt a Spanyolországba, Csehországba és Szlovákiába exportálni kívánt „beragadt” tételeikre a NÉBIH külön forgalomba hozatali engedélyt ígért meg számukra, másrészt mindannyian jelentős hazai termelővel állnak szerződéses kapcsolatban, akiktől eddig üzleti alapon nem tudták megfelelő áron átvenni a szőlőiket, hiszen a főként dél-európai borok hihetetlenül olcsó ára miatt az elsőáras borok ára nagyon alacsony volt.

A tanácskozáson két észrevételt tettek forrásaink, egyrészt, hogy mindezt miért egy olyan évben vezette be a kormány, amikor egy átlagos termés felét szüretelték Magyarországon, illetve azt, hogy milyen megoldáson gondolkodnak annak kapcsán, hogy a jelenleg mintegy 60 ezer hektár szőlőültetvényről származó bor mennyisége miután a hazai fogyasztást egy jó évben sem elégíti ki. Hiszen egyrészt várhatóan január közepén el fog fogyni a boltok polcairól az első áras vörös bor, másrészt nincs helyette hazai.

Font Sándor a forrásaink beszámolói alapján azt a választ adta, hogy a korábbi fogyasztási arányok visszaállásával a fehér borok fogyasztása fog várhatóan megnőni, abból viszont szerencsére van elég.