A Mercedes menti meg Matolcsyt?

A GDP növekedése 2011 utolsó negyedében 1,2-1,3 százalékra, 2012-ben pedig 0,5 százalékra lassulhat a TakarékBank elemzői szerint. A cég korábbi prognózisához képest jelentősen mérsékelte a 2013-ban várható növekedést, amelynek mértékét 1,8 százalékra becsülik. A belső kereslet élénkülésére továbbra sem számítanak, ez a tény a növekedési kilátások mellett az infláció mértékére is hatással van, miután mérsékelheti az idei felfelé mutató kockázatokat, így az elemzők várakozása szerint az átlagos fogyasztói áremelkedés 2012-ben 4,8 százalékos lehet. Vagyis a TakarékBank elemzői szerint az alappálya mentén elkerülhető a recesszió és 2013-tól már növekedési pályára állhat - mondta a TakarékBank senior elemzője, Oszlay András a cég sajtótájékoztatóján. Az államháztartás finanszírozási helyzete a nehezen védhető gazdaságpolitikai lépések és a hármas leminősítés ellenére megoldható - ehhez a külső környezetnek támogatónak kell maradnia. A szerencsés lejárati szerkezetnek köszönhetően a nagyobb adósságlejáratok az év végére várhatóak - így a mostani magas hozamszintek mellett is finanszírozható marad a magyar adósság.

Miért ily optimista a TakarékBank?

A német gazdaság ugyan lassul - de várhatóan nem kerül recesszióba - ezért a visszaesésétől a magyar gazdaságnak sem kell tartania - mondta Suppan Gergely a TakarékBank elemzője. A német konjunktúramutatók tanúsága szerint a német gazdaság már ki is lábalt abból a visszaesésből, amelybe nem is került. Suppan szerint a következő évtized Németországé lehet: az alacsony kamatszinteknek köszönhetően 20 éves csúcsra emelkedtek a német lakáseladások, gyorsul a német építőipar - annak ellenére, hogy ezen szektorok az elmúlt években stagnáltak. A kedvező tengerentúli piacok előnyeit szintén ki tudja használni a német feldolgozóipar. A német mellett más fontos magyar piacok - román, cseh, szlovák és osztrák - is felülmúlja az uniós gazdasági növekedés átlagát 2012-ben - ami mind-mind a magyar gazdaság talpon maradását segítheti - mondta Suppan Gergely.

Bár egyelőre még mélyben vannak a bizalmi indexek, ám az ipari kilátások már nőnek. Elég csak az első negyedévben beinduló kecskeméti Mercedes-gyárra gondolni, amely megkezdi a termelését, így a megrendeléseket is kiadják a beszállítóknak. Kifejezetten a Mercedesnek köszönhetjük, hogy nem csúszunk mínuszba - mondta Suppan. Az elemzők így idén 0-0,5 százalékos gazdasági növekedést várnak. A fél százalékos gazdasági növekedés jobb képet fest a magyar gazdaságtól, hisz ha nem esik a növekedés nulla alá, más megítélés alá esik a befektetők szemében - ám ha ez teljesül is, ez még önmagában kevés lesz a forint erősítéséhez.

A 2011-es utolsó negyedéves GDP-adatok még nem ismertek meg, a végtörlesztések miatt azonban a pénzügyi szektor vesztesége miatt lefele mutató kockázatok vannak. Így a tavalyi utolsó negyedévben negatívba fordulhat a GDP - ám a beruházások miatt nem kizárható egy pozitív meglepetés. Az első negyedévre a kormány növekedésgátló adóintézkedései nyomják rá a bélyegét - ezt ellensúlyozhatja esetleg a Mercedes beruházás - de második negyedévtől már pozitív tartományba kerülhet a növekedés. A magyar éves növekedési átlag - még ha pozitív tartományban is marad - a régiós átlagtól elmarad, hisz mind a cseh, mind szlovák, mind a lengyel gazdaság jobb állapotban van, ez utóbbinál beruházási boommal járnak a futball Eb-vel kapcsolatos beruházások és a stabil belső kereslet.

Finanszírozható-e Magyarország?

Belföldi és külföldi bizalmi válság alakult ki az év végére magyar állammal, magyar kormánnyal szemben a gazdaságpolitika és a kommunikáció miatt - vélekedett Suppan. Az adósság csökkentését a magas devizaarány és a magas hozamok gátolják. A magas devizaarány miatt minden 10 forintos forintgyengülés 4 százalékkal rontja az adósságmutatót.

Ugyanez fordítva is igaz: a januári forinterősödés csökkentette a devizaadósság forintértékét. A háromszor bóvli kategória ellenére az elmúlt hónapokban nőtt a külföldiek aránya az adósságban - ami arra utal, hogy a magyar piacot nem konvergáló országként, hanem feltörekvő piacként kezelik a befektetők. Így elmaradt a befektetők kivonulása, annak ellenére, hogy a kormány kommunikációja meglehetősen visszás volt.

Nagyobb állampapír-lejárat idén a negyedik negyedévben várható, illetve 2013 első negyedében - azt követően szinte csak a korábbi IMF-hitelt kell finanszírozni. Ez utóbbira kárfedezetet is jelenthet a kormány jegybanki betétje, amely még megmarad a 2008-as IMF-hitelből. Jelenleg az államadósság átlagos finanszírozási költsége öt százalék - köszönhetően az IMF-hitelnek, a 10 százalék feletti szinteken pár tízmilliárdos kibocsátás volt. A magas hozamszintek akkor okoznak komoly gondot, ha fél-egy éven keresztül kellene tízszázalékos hozamon állampapírokat kibocsátani. Ezért a kormány elsődleges feladata, hogy a hozamszintet csökkentse - ez viszont bizalmi kérdés. Suppan szerint ezért kizárható, hogy a magyar állam nem lenne finanszírozható.

A TakarékBank előrejelzése a magyar gazdaságra (változás, százalék)

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
GDP	0,1	0,9	-6,8	1,3	1,6	0,5	1,8
Lakossági fogyasztás)	-1,0	-0,2	-5,7	-2,7	0,1	-1,0	0,6
Beruházások	3,8	2,9	-11,0	-9,7	-4,8	-0,8	1,9
Közösségi fogyasztás	-4,2	-0,2	2,6	1,1	-1,5	-2,4	-1,0
Export	15,0	5,7	-10,2	14,3	9,1	5,3	7,7
Import	12,8	5,5	-14,8	12,8	6,8	4,0	6,4
Infláció	8,0	6,1	4,2	4,9	3,9	4,8	2,9
Munkanélküliségi ráta	7,4	7,8	10,2	11,2	10,9	10,8	10,5
Államháztartás hiánya (Esa, GDP százaléka)	-5,0	-3,7	-4,4	-4,3	3,5	-2,8	-2,6
Külkereskedelmi mérleg (millió euró)	-120,0	-319,0	3738,0	5524,0	7100,0	7800,0	7900,0
Folyó fiz. mérleg (GDP %)	-7,3	-7,3	-0,2	1,1	1,5	2,4	2,6
Külső finanszírozási képesség (GDP %)	-6,6	-6,4	1,0	2,9	4,4	4,9	5,1
Forrás: TakarékBank