A bankok zöme elismerte a trükközést

Egy hete zajlanak a devizaperek Magyarországon. Eddig kevés ítélet született, de még a folyamat elején járunk. A perek esélyeit és a további jogi lépéseket ismertette a Magyar Hírlapnak Damm Andrea jogász.

Elmondta, a hazánkban működő bankok vezetői – a többnyire külföldi tulajdonosaikkal – a hitelkihelyezésekről azt hitették el, hogy a magyar polgárokkal bármit, következmények nélkül meg lehet tenni, és mind a politika, mind az igazságszolgáltatás legfőbb prominensei a zsebükben vannak. Ha Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ismerné a valódi információkat, nem lenne olyan követelőző a magyar kormányzattal szemben, sőt, vélhetően ő követelné a magyarországi bankvezetők felelősségre vonását. Damm Andrea beszélt arról is, hogy amíg egyetlen per is folyamatban lesz, addig nem léphet hatályba az egyoldalú módosítások eredményeként beszedett többletpénzösszegek elszámolásáról szóló jogszabály.
Damm Andrea szerint az idén nem ér véget a devizahitelügy (Fotó: Horváth Péter Gyula)
- Egy hete kezdték a bíróságok tárgyalni az úgynevezett devizapereket. Eddig négy elsőfokú ítélet született, a többi estben elhalasztották a tárgyalást. Vannak, akik emögött különös dolgokat sejtenek. Ön hogyan látja?
- Nagyon helyesnek tartom, hogy a bírák megfontolják az ítéleteik tartalmát, amihez időre van szükség. Az eljárási törvény lehetővé teszi, hogy bonyolultabb ügyekben a bíróság ne azonnal a tárgyalás berekesztése után hozza meg ítéletét, hanem azt egy rövid időre elhalassza. A törvény erre az esetre viszont azt is előírja, hogy az ítélethirdetéskor írásban át kell adni a feleknek a döntést.

- Mi lesz a következő forduló?
- Az ítélethozatali tárgyalás már nem olyan, mint az első, azon kizárólag az ítélet kihirdetése történik.

- Ha valóban annyira esélytelenek a bankok, mint amilyennek tűnnek ezekben az eljárásokban, akkor miért próbálkoznak a perrel?
- Tényleg ennyire esélytelenek a bankok, pénzintézetek ezekben a perekben. Két okból pereltek. Az egyik, hogy hátha valamelyik bírót rá tudják venni jogi érveikkel arra, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió bíróságához forduljon a 2/2014–es kúriai jogegységi határozat és a 2014. évi XXXVIII-as törvény (a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozata) alaptörvény-ellenessége, illetve az Európai Unió normáival való ellentét miatt. A másik, hogy a pénzintézetek vezetői – a többnyire külföldi tulajdonosaikkal – a hitelkihelyezésekről azt hitették el, hogy a magyar polgárokkal bármit, következmények nélkül meg lehet tenni, és mind a politika, mind az igazságszolgáltatás legfőbb prominensei a zsebükben vannak. Nekik most a külföldi tulajdonosok előtt is bizonyítaniuk kell, és ez a legfőbb indok. Hiszen nagy valószínűséggel a külföldi tulajdonosok nem is tudják, hogy ezeket a szerződéseket milyen jogszabálysértő, erkölcstelen viszonyok övezik. Épp ezért készülök Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének levelet írni arról, hogy szívesen venném, ha eltöltene velem az ügyek elemzésében egy hetet, hogy megláthassa, magyarországi kollégái milyen szakszerűtlen, jogszabálysértő, erkölcstelen folyamatokat működtettek itt éveken át. Biztos vagyok benne, hogyha ezeket a valódi információkat megkapná, mindjárt nem lenne olyan követelőző a magyar kormányzattal szemben, sőt, vélhetően ő maga követelné a magyarországi bankvezetők felelősségre vonását.

- Mi a véleménye arról, hogy az eddig elhangzott banki perbeszédekben minimum három ponton tartják alkotmányellenesnek azt a jogszabályt, amely ezeket a jogi eljárásokat koordinálja? Legfőképpen a bizonyítási eljárás megfordítását sérelmezik, majd a bírói függetlenséget féltik, továbbá az egyenlő elbánás elvének érvényesülését kérdőjelezik meg.
- A 2014. évi XXXVIII-as törvény eljárási elemei nem alaptörvény-ellenesek. Teljesen megszokott ugyanis a világban, hogy a társadalom jelentős részét érintő életviszonyok vizsgálatára, megváltoztatására gyorsan lefolyó eljárásokat hoz létre a jogalkotó, és ez sem más. Kíváncsi lennék, hogy ezek az ügyvédek az Amerikai Egyesült Államokban és néhány angolszász országban hogyan állnának helyt, amikor az ügyek több mint nyolcvan százaléka néhány nap alatt lefolyik. Gyakran mindössze két napjuk van arra, hogy komoly ügyekre felkészüljenek. Tény, hogy a magyar igazságszolgáltatás lassúsága jogásztársadalmunkat elkényelmesítette. Ugyanakkor magam is úgy ítélem meg, hogy a 2/2014-es, valamint a 6/2013-as kúriai döntés több ponton sérti az alaptörvényt. Egyrészt a kúriai döntés sem írhat át szerződésekben megfogalmazott akaratokat, nem határozhat meg szerződéstípusokat generális jelleggel úgy, hogy azoknak tényleges okiratait soha nem látta, valamint nem helyezheti a tisztességtelenséget és annak jogkövetkezményeit a semmisség elé. Ez utóbbinak az a lényege, hogy először azt kell megvizsgálni, hogy egy szerződés sért-e jogszabályt, mert ha igen, akkor az semmis. Ha pedig nem sért jogszabályt, de vannak tisztességtelen rendelkezései, akkor ezek lesznek semmisek. De a szerződés egyéb rendelkezései, ha a szerződés azokkal is teljesíthető, nem alkalmazhatók.

- A Kúria megfordította a bizonyítási eljárást, és nem az ügyfeleknek, hanem a bankoknak kell hitelt érdemlően bizonyítaniuk igazukat.
- Igen, ezt így kell alkalmazni a perekben.

- Mi a véleménye a Kúria jogegységi döntéséről?

Folytatás:magyarhirlap.hu