Béla Borászat – az Imrehegyi Nektár

Hírös.index Hírös.index 2008.10.30. 23:28:00

A Duna Borrégió kétségkívül legromantikusabb területe az Imrehegyen lévő Béla Borászat, akinek a vezetője Béla Zoltán (41). A mosolygós tekintetű borász talán alkatából adódóan a Bakonyi Károly által kifejlesztett Nektár szőlőből készült borára a legbüszkébb . Az Imrehegyi Káptalani pincében beszélgettünk:

h i r d e t é s

Ön A villányi úti Kertészeti egyetemen végzett és mára elismert borásza a régiónak, mi a története a Béla Borászatnak?

Édesapámnak, mint szinte mindenkinek a környéken a rendszerváltás előtt egy kis szőlőterülete volt Kecel környékén egy tanyával, ahol mint gyerek belekóstolhattam a szőlőtermelés és a borászat alapjaiba. Már a középiskolában is a mezőgazdasági ismereteim bővítettem, amit a Kertészeti egyetemen továbbfejlesztettem. Persze 91-ben kikerülve az egyetemről ép megszűnőben voltak a nagy gazdaságok, a szövetkezetek, így azzal a tudásommal végtére is nem tudtam jövedelmet szerezni, ezért el kellett döntenem, hogy a szakmánál maradok, vagy átevezek egy másik világba. Mivel a meglévő szőlőnket gondozni kellett így ennél maradtam, persze mindig is ez volt a szívem szerinti, de meg is szerettem volna élni, abból amit csinálok.

Különösebb tőke nélkül, ezért már 1991-ben területeket kezdtünk vásárolni és már 92’-ben, az un., budapesti termelői piacokra hordtuk a borainkat. A szőlőnkből már akkor itt a káptalani pincét bérelve bort készítettünk és jó pár évig minden pénteken éjszaka felpakoltunk egy ARO-ra, vagy egy UAZ-ra és mentünk a fővárosba. Mivel a szőlőterületeket évről-évre gyarapítottuk, ezért ezeket a piacokat pár év alatt kinőttük és további nagykereskedésekkel kapcsolatba kerülve értékesítettük a főként tájborainkat.

Sok-sok munka árán 98-ban meg tudtuk venni a palackozónkat, amivel végre egy régi álom is megvalósult, mert el tudtunk lépni a minőségi borkészítés és annak az értékesítésének az irányába.

Mik voltak az első sikereik?

Szép sikereket értünk el az Olaszrizlingből készült borunkkal, de az első igazi átütő sikert a Papirus Rt által szervezett „Ezredvégi üzenet egy palack borban” nevű borversenyen szerzett arany és egy ezüstéremmel értük el a Pinot Noir-ból készült borunkkal és annak csomagolásával .. Majd 99-ben az első Miklós-napi rosé versenyt is megnyertük, illetve a Szekszárdi borversenyen egy 97-es kékfrankosunk lett aranyérmes. Ezek a versenyek, amelyekre beneveztük a borainkat akkoriban indultak és mára mind országos jelentőségűvé nőtte ki magát, ahol mi az első igazi sikereinket elértük. Ezek az eredmények adtak lökést a minőségi borkészítési kedvünknek.

Igen, de meg is kellett élni valamiből…

A tájborokat szokás Magyarországon lesajnálni, miközben ha tetszik, ha nem, az igazi fizetőképes kereslet ezt a bortípust tudja megfizetni. Ezért kisebb nagyobb hullámvölgyek között 2003-tól sikerült egy olyan mennyiséggel a kereskedelmi piacon megjelennünk, amivel már a nagykereskedések és az áruházláncok is tudnak foglalkozni. A tájboraink jó ár-érték arányúak, de ki kell mondani, hogy tömegborok, számunkra nagy mennyiséget jelentő, évi 8-10000 hektoliter mértékben vannak jelen a piacokon. Régi megrendelőnk az Auchan és mára a Penny üzletek, amelyekben nem azért olcsó a bor (nem csak a mienk, hanem mindenkié) mert nem lennének jók, sőt ezek nagyon is jó borok, de bizony a vásárlóknak minden fillér számít. A pet palackos kiszerelés olcsóbb, mint az üveges, így a termék ára sem lesz drága, ráadásul a külföldről exportált borok árai a hazai boroknak is könyörtelenül lenyomják az árát. Ennek az oka a külföldi mezőgazdasági támogatásokban van, mert amíg egy olasz gazda 210 ezer forintnyi támogatást kap hektáronként, addig egy magyar gazda csupán 90 ezer forintot…

A minőségi boraikkal mi a helyzet?

Először is el szeretném mondani, hogy az életünk szinte minden részét a minőségi borkészítés teszi ki, elkötelezettek vagyunk ez irányba,és a minőségi választékunkat szeretnénk a jövőben bővíteni .Gondolok itt a palackos borainkra, aminek a zászlósbora például a Nektár szőlőből készült bor, de további palackos boraink is vannak, mint például a Riesling, Cserszegi Fűszeres, Pinot n. rose, Cabernet, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir és újabban a Ezerjóval és Arany sárfehérrel kísérletezünk.

Mit kell tudni a Nektárról?

A minőségi borainkat un. pincei értékesítés körében adjuk el, amely minőségi boraink közül a Nektár a zászlósborunk. A Nektár egy tipikus női nedü. A fajtát Bakonyi Károly nemesítette ki, amit egyszerűen a Cserszegi fűszeres gyermekekén emlegetnek. A Nektár szőlőből szép virág illatú(frézia) száraz bor készíthető, ami kíváló zamatokkal rendelkezik, de egy kései szüretelés esetén a fajta hajlamos a töppedésre. A töppedt ,botritiszes szemeket leválogatva egy igazán szép édes desszert bor készíthető a Nektár-ból. Először édesapám is idegenkedett tőle, de mára ő is elismerte, hogy jó döntés volt, persze rengeteg munka van vele, de én úgy érzem, hogy megéri.

Igazán szép az ászok terem, mi a története a pincének?

Az imrehegyi pince valaha a kalocsai érsekség káptalani pincéje volt, amit a világháború utáni államosításkor a szövetkezet vett át, és bővített rajta a kor elvárásai szerint. A káptalani pincéhez mintegy 30 holdnyi szőlőterület tartozott, ami mára teljesen eltűnt, viszont megmaradt a régi pincerész, ami jó hangulatú borkóstolásoknak szokott helyet adni.

A palackos boraik a „Dűne” fantázianév alatt futnak, miért?

A Duna Borrégió szőlőinek a zöme a múlt század(19-20) fordulóján világméreteket öltő filoxéra járvány hatására jött létre, hiszen az alföldi talajban kevesebb a levegő, mint a fekete földekben és itt a filoxéra nem tudott megélni, így akkoriban nőtt meg a jelentősége a Duna Borrégió szőlőinek és az azokból készült tüzes boroknak. Mielőtt viszont itt szőlőtelepítés kezdődött it végtére is homokdűnék voltak. Ennyi a legenda.

Ami személyesen vonzott ehhez a névhez az Frank Heibert Düne – című science fiction regénye, amiben a szereplők rendkívül küzdelmes módon próbálták a bolygólyukat élhetővé tenni. Nagy rajongója vagyok a műfajnak és áthallást véltem felfedezni a mi küzdelmeink és a regény tartalma között, ezért egyfajta tiszteletből és a másodjelentésnek köszönhetően jelennek meg a boraink a Dűne névvel.

Az elmúlt évek számtalan a borhamisítókkal minden Duna Borrégiós borászt összemosó írások, beszámolók, miként hatottak a Béla Borászatra?

Sokszor végtelenül elkeserített és igazságtalannak tartottam ezeket a híreket . Viszont nagyon örülök, hogy a Frittmannék, igaz jó tízéves küzdelemmel, és az egész család összefogásával végre mindenki számára bebizonyították, hogy kiváló borokat lehet készíteni a Duna Borrégióban. Engem is az hajt szinte minden nap, hogy minden erőmmel azon legyek, hogy méltó helyre kerüljön az Imrehegy – Kecel, vagy mondjuk úgy a „Három város” kistérségében folyó szakmai munkának a becsülete, mert tudom azt, hogy az elismerés az itt készült boroknak és borászoknak kijár.

h i r d e t é s