A Bács-Kiskun megyei tűzoltók az idén is emlékfutottak - képgaléria!

Hírös.index Hírös.index 2008.09.11. 09:57:00

A 2001 Szeptember 11-én történt New York-i terrortámadás során elhunyt tűzoltók előtt tisztelegve az idén is emlékfutást tartottak a Bács-Kiskun megyében lévő tűzoltók. Az emlékfutás reggel 8 ra 45 perckor indult a megyei önkormányzat elől Kiskunfélegyházára. Az indulókat Bagó Zoltán a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte megemlékező beszéddel.

h i r d e t é s

Bagó Zoltán köszöntője:

"Tisztelt Ünneplő Barátaim!

A kiskunfélegyházi tűzoltók hét év óta a bajtársiasságnak és az emberi szolidaritásnak nemes példáját adják azzal, hogy a 2001. szeptember 11-én elhunyt hős New York-i tűzoltók emlékének emlékfutással adóznak. A mentés során elhunyt tűzoltók száma közel azonos a Bács-Kiskun megyében szolgálatot teljesítő tűzoltók számával. Ez személyességet kölcsönöz ennek a nagyon nemes és szolidáris gondolatnak. Megtisztelő kötelességemnek tartottam, hogy védnökséget vállaljak a rendezvény fölött, és támogassam megvalósulását.

Először 2002. szeptember 11-én, 08.45-kor - amikor az első repülőgép becsapódott a Word Trade Center épületébe - vágott neki 47 futó a 43 km-es távnak.
A váltófutás Kiskunfélegyháza és Kecskemét közötti szakaszán kilométerenként váltották egymást. A váltóbotot egy tűzoltó díszsisak jelképezte, melyet kilométerenként mindig más futó vitt tovább.
Az emlékfutás nem verseny, nincsenek díjai, de a bajtársiasság méltó jelképévé vált. Hogy mennyire, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezzel hagyományt sikerült teremteni, hiszen 2003. szeptember 11-én ismét rajthoz álltak a Bács-Kiskun megyeiek, immár civilekkel és egy kutyával is kiegészülve.
Ekkor 70 futó és egy "Bonó" névre hallgató törpe snauzer tette meg a távot. Becsületesen helyt állt, mert gazdájával együtt teljesítette a 26 km-es távot.
A 2004. évi emlékfutásra már New York-ból is érkeztek vendégek, közöttük Dan Daly New York város tűzoltóságának nyugalmazott kapitánya, aki személyesen kívánt köszönetet mondani a tűzoltóknak és a magyar embereknek az együttérzésért és a támogatásért, amely a bajbajutottak iránt megnyilvánult. Erre a rendezvényre már nem csak hazánkból, hanem a környező országokból is érkeztek tűzoltók. Sokan a családjukat is magukkal hozták, de jöttek civilek is, így mintegy 200-an futották meg a távot.
Azóta folyamatosan emelkedő létszámmal és egyre inkább nemzetközé váló eseménnyé fejlődött az emlékfutás.

Tisztelt Barátaim!

A mai emlék marathon is onnan indult, ahonnan a tűzoltók mindennap elindulnak, hogy gyakran emberfeletti munkával mentsék a menthetőt - a kiskunfélegyházi tűzoltóság épületétől.
Elindultak, hogy egy szörnyű nap emlékét felidézve tisztelegjenek ismeretlen bajtársaik hősiessége előtt. S ha az égre tekintek, mintha a természet is érezné, hogy ma nincs helye a vidámságnak.

A tűzoltók több mint 25 ezer embert mentettek ki az épületből, de kétezer-nyolcszázan meghaltak.
A kimenekítés során 343 tűzoltó vesztette életét. Dan Daly kapitány mindegyikük temetésén részt vett és első indulatában fegyvert akart fogni, hogy minden dühével a támadók ellen harcolhasson. Az idő múltával aztán mégis úgy döntött, hogy a béke nagyköveteként a tragédiát bemutató előadásokat tart világszerte, így segítve a terrorizmus elleni küzdelmet. Így jutott el hozzánk is.

E rendezvényt szeretnénk felhasználni arra is, hogy tisztelegjünk azon emberek előtt, akik hívatásuknak tekintik, hogy ha kell életük kockáztatásával is segítsenek ott, ahonnan mindenki menekül. Szeretnénk tehát megemlékezni mindazokról, akik bátorítást, erőt adnak azoknak, akik kilátástalannak látják a jövőt, vagyis tisztelegni és emlékezni kívánunk azokra (függetlenül attól, hogy tűzoltóknak, katasztrófavédelmi szakembereknek, vagy polgár védelmiseknek nevezik őket), akik küzdöttek vagy küzdenek a katasztrófák ellen, az emberért.

Szeretném, ha a mai napot megragadnánk és együtt emlékeznénk a közelmúltban a Budapesti Műszaki Egyetem tűzének oltása során hősi halált halt három fővárosi tűzoltó bajtársunkra is. Szeptember 11.-én rájuk is emlékezünk.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani a szervezeteknek, akik felajánlásaikkal immáron évek óta támogatják rendezvényünket.

Ezek után mi mást mondhatnék még Önöknek?

Gratulálok és - köszönöm Barátaim!"