Duplájára növelhető a turizmusból származó bevétel, csak törvény kellene hozzá!

Siófokon az ország hatodik legjobb szállodájában a turizmussal kapcsolatos országos, regionális és helyi összefüggéseket kiválóan ismerő Hoffmann Henrikkel készítettünk interjút, aki a Magyar Turisztikai Desztináció Szövetség vezetőségének tagja a Balatoni Regionális Turisztikai Szövetség, a Siófoki Fürdöegylet Turisztikai Szövetség elnöke és a mutatós RESIDENCE BALATON**** exclusive HOTEL igazgatója. Azért utaztunk Siófokra, hogy mindhárom feladatkörébe beavasson, de a majdnem három órás szenvedélyes hangvételű interjú alatt elsősorban a magyar és balatoni turizmus helyzetére, az ágazati problémák lehetséges megoldásaira és a regionális összefogás szükségességére hívta fel a figyelmet.

Legtöbb idegenforgalommal foglalkozó szakember mondja, hogy kellene egy turizmus törvény Magyarországnak. Mit hozhatna ez a konyhára?

A turizmus egy arany tojást tojó tyúk és ha jó gazdaként bánunk vele, akkor újabb csibék születhetnek, akik szintén arany tojást fognak tojni mondja a szakember.

A szakmához értő kiváló szakemberek megvannak az ágazatban és a TDM szervezetekben. A nemzetgazdaság hét százalékos részesedése a turizmusból származó bevételek alapján, akár tizennégy százalékra is nőhetne, ha a turisztikával foglalkozó szakemberek javaslatait elfogadná az országgyűlés és „megszületne” a régóta várt turizmus törvény. Az idegenforgalmi adó legalább hatvan százalékát a TDM szervezetekhez kellene visszaforgatni, hogy újabb arany tojást tojó kiscsibék születhessenek, ami évek múlva az életszínvonal emelkedését és ágazat javát szolgálnák. Nem forradalmi gondolat részünkről, hogy jó lenne áttörést elérni, mondja barátságosan, de annál nagyobb szenvedéllyel Hoffmann Henrik. Sokan fotelből, míg mások fentről szeretnék megváltani az ágazatot, de azért vannak, akik értik, amit mondunk.

Van fejlődési potenciál a hazai turizmusban?

Az ágazat szerencsés sajátossága, hogy szeretnek utazni az emberek. Jól mutatja ezt a tényt az is, hogy az interneten a szex után a leggyakoribb a turizmussal kapcsolatos keresés.  Az idegenforgalom pedig olyan vonat, amire még fel lehet szállni, mert a világon még csak egymilliárd ember utazik és hat még nem. Bécsben még igen, de Párizsban már sajnos nem tudják, hol van a Balaton. Regionális turisztikai szervezetként kell fellépnünk a globális piacokon csak így maradhatunk versenyképesek. Ha túlságosan elaprózzuk gondosan megtermelt értékes forintjainkat a turizmus kiállításának hatalmas piacán, akkor az alsó polcokon tudunk csak megjelenni. Ez pedig csak arra elegendő, hogy a port rúgják ránk és a komoly áldozatok árán megszerzett bevételeket haszontalanul költsük el. A Balatoni Regionális Turisztikai Szövetséget ezért hívtuk életre.

Milyen minta alapján lehetne megszervezni a hazai turizmust?

Dél-Tirolban háromszázezer lakos hoz létre húsz millió vendégéjszakát. Magyarországon tíz millióan hozunk össze nagyjából ugyanennyit. Nagy lehetőség van az ágazatban és a jól működő tiroli és osztrák modellből tanulnunk kellene. Egyik legjelentősebb különbség, hogy az idegenforgalmi adó teljes egészét visszaforgatják a regionális, területi és helyi turisztikai szervezetekbe. A visszaforgatott pénzek pedig nem csak az ágazatban dolgozó emberek boldogulását segítené, hanem mindenkiét!  Az asztalosnak több munkája lesz, mert több bútort kell gyártania a hoteleknek, az autószerelő, mert elromlott a vendég autója többször annyi meghibásodást javít. Sorolhatnám végtelenségig a példákat. Nekünk is van mit megmutatni a világnak és nálunk sem alacsony színvonalúak ma már a szolgáltatások, hanem inkább szervezési, irányítási és technikai kérdés az áttörés gátja.

Hogy kellene szervezni a turizmust, hogy az Ön által említett áttörés megtörténjen?

Magyarországon az önkormányzatok szervezik a turizmust, akik még a legjobb szándékaik ellenére is területileg korlátozottak. A vendégeink pedig nem területi közigazgatási határokon belül mozognak, azaz nem csak a szálláshelyét adó település érdekli, hanem tapasztalataink alapján legalább ötven kilométeres környéke is. A látogató eljön Siófokra, leteszi a csomagjait a szállodában, beül az autójába vagy felül egy menetrendszerinti buszra, vonatra vagy hajóra, megnézi a meseszép Tihanyi Apátságot, továbbutazik Keszthelyre a káprázatos Festetics Kastélyhoz, megmártózik a bűbájos Hévízi tóban és hazafelé megiszik egy pohár bort a festői Badacsonyban.

Az ide látogató vendégeinknek érdemes lenne ezeket a szemet gyönyörködtető látnivalókat már akkor vonzóvá tenni, amikor még csak tervezgetik, hogy hova utazzanak, Sajnos a feltöltődésre vágyó emberek sokszor még megérkezésük után sem tudják, hogy mit érdemes a Balaton környékén megnézni pedig vendégeink a szabadság ideje alatt többször is elhagyják Siófok város közigazgatási határait. Ebből az következik, hogy finanszírozást is szerencsés lenne megosztani az önkormányzatok mellett olyan helyi, területi és regionális TDM szervezetek között, akiknek nincsenek földrajzi korlátai, mert az önkormányzatok törvényi hatásköre a település végét jelző tábláig terjed. Akkor fogjuk jól kiszolgálni a látogatóinkat, ha közösen lépünk fel és tudjuk egymásról a teljes Balaton régióban mikor, hol, milyen rendezvényeket, milyen kiállításokat, látnivalókat lehet megnézni vagy meglátogatni. Magyarországon egyetértés mutatkozik abban, hogy más turizmus irányításra alkalmas szervezet egyelőre nem látszik, mint a létrejött TDM szervezetek, akik viszont legtöbb helyen komoly finanszírozási problémákkal küzdenek. Jelenleg a turisztikai szervezetek fenntartása nagymértékben az önkormányzatok kénye-kedve szerint alakul. Vannak, ahol éheztetik a turisztikával foglalkozó szervezeteket és elvétve pár helyen valósul meg, hogy érdemes a „tyúkra” áldozni, mert pár éven belül arany tojást fog tojni, a helyi lakosság, az önkormányzatok az ágazat és az ország boldogulására.

Mi lenne az elfogadható visszatérítés, amiből kijönne az „arany tojás”?

Egy vendég éjszakából Magyarországon átlagosan ezer forint bevétele származik az önkormányzatoknak. Négyszáz az idegenforgalmi adóból és kb. másfélszer ennyit, azaz kerekítve hatszáz forintot tesz hozzá az állam. Ausztriában és Dél-Tirolban az idegenforgalmi adóból származó bevételeket egy az egyben a turisztikai egyesületek használhatják fel és ezt a turizmus fejlesztésére fordítják a szervezetek. Nálunk az lenne az elfogadható, ha az ezer forintnak legalább hatvan százaléka kerülne a turizmussal foglalkozó szervezetekhez. A jelenlegi forrásaink nem elegendőek ahhoz, hogy külföldi piacokon szemmagasságú polcra kerüljünk. Jól jelzi, hogy a külföldi vendégéjszakák is csökkennek a Magyar Tengernél.

Önök mindent jól csinálnak?

A TDM szervezeteket is ráférne egy komoly ráncfelvarrás. körülbelül nyolcvan egyesület van az országban, ami szerintem sok.  A hatékonyság javulása miatt egyesülésben addig kellene menni, amíg nem lesz megközelítőleg kétszázezer vendég éjszaka egy-egy egyesületi desztináció területén. Ez akár azt is jelenti, hogy például a Dél-Alföldön mindösszesen egy turisztikai szövetség fenntartása is elégséges lehet szerintem, cserében viszont növekedne a vendégéjszakák száma mindenhol.

Vannak áthidaló lehetőségeik a balatoni TDM finanszírozásra, amíg nem lesz meg a turizmus törvénye az országnak?

Egyrészt álmainkat, hogy lesz egy általunk is támogatható turizmus törvénye  Magyarországnak nem adjuk fel, másrészt gondolkozunk azon, hogy a szűkös esztendőkben honnan teremtsünk forrást a balatoni desztinációs szervezetek működéséhez.

Egyik elgondolásunk, hogy meg kellene teremteni - szigorú szabályozás mellett - a feltételeit a Balaton egyik felében a motorcsónakozáshoz.  A méltán híres Garda-tavon meg tudták valósítani, miért ne tudnánk mi is? Maximalizálni kellene a kiadott koncessziók számát, árverést szervezni és az engedélyek kiadásáért a lehető legmagasabb árat kérni. Másik lehetőség a turisztikai szervezeteink átmeneti finanszírozására, hogy a Balaton Szövetséggel közösen szeretnénk az önkormányzatok partnerségét megnyerni, hogy minden Balaton környéki önkormányzat vessen ki ezrelékes mértékű új turisztikai adót az idegenforgalmi vállalkozásokra. Ebből összejöhetne egy komoly pénzügyi alap, amit visszaforgatnánk a turizmusba. Több nagyobb település polgármesterével  beszéltem és eddig még nem zárkózott el eddig senki a javaslattól. A két javaslat bevételeiből beindulhatna egy növekedés és a külföldi piacokon nem kellene a szépséges balatoni régiót a legalsó polcra tenni, egyben életet lehetne lehelni azokba a turisztikai egyesületekbe, akik nem kapnak megfelelő forrást az önkormányzatoktól.

Milyen hatása lehet az Önök által javasolt turizmus törvénynek a foglalkoztatottságra?

Helyi szinten több tízezer, országosan  pedig akár több százezer munkahely jöhetne létre. Nagyot profitálhatnának belőle azok az emberek is, akiknek nincs megfelelő végzettségük. mert szorgalmas munkásemberekre az ágazatnak nagy szüksége van. Mosogatáshoz vagy gereblyézéshez nem szükséges végzettség. Ezeket a dolgozóinkat a többiekkel együtt nagyon meg kell becsülnünk, mert nélkülük nem működik az ágazat.

A balatoni régió mit tud kínálni elő és utószezonban?

Voltak régen próbálkozások, - inkább ennek nevezném, mint vállalkozásoknak - akik egynyári szezonban gondolkoztak. Kinyitották a lacikonyhát és a nyár végén Mercedessel mentek haza. A vendéglátást alázat, vendégszeretet és jövőkép nélkül csak rövid ideig, idényjelleggel lehet működtetni. Ezek a próbálkozások szerencsére mára már javarészt kihaltak és maradtak azok, akik szívvel, lélekkel végzik a munkát. A Balaton már régóta nem csak nyári, hanem tavaszi, őszi és téli turisztikai célpont. Ebben a desztinációban vannak a leghosszabb összefüggő kerékpárutak és a Balaton a legnagyobb és legszebb halastó az országban, ahová lehet jönni, kikapcsolódni, horgászni és vitorlázni.

Szebbnél szebb váraink, hűsítő borospincéink, izgalmas kirándulóhelyink hívogatnak minden évszakban. Télen még sípálya is van közelünkben a bakonyi Eplényben. Az elmúlt két szezonban itt volt az ország leghóbiztosabb pályája. A Balatonról azért még sok honfitársunk azt hiszi, hogy itt a riviéra, kisüt a nap, levetkőznek a lányok és minden happy, pedig sajnos az EU egyik legelmaradottabb régiója vagyunk és még sok tennivalónk van. Megérné meghallgatni a szavunkat és visszaforgatni az idegenforgalmi adó jelentős részét az ágazatba, mert ezek a forintok hamar termőre fordulnának. 

Szerkesztőségünk többször járt a mintaként említett Dél-Tirol és a boldog Ausztria, majdnem mindegyik turisztikai desztinációjában. Hoffmann Henrikkel együtt tanúsíthatjuk, hogy az ottani turisztikai irányítás, szervezés és finanszírozás kiválóan működik és az aranyat tojó tyúk etetése, azaz a turizmusból befolyt idegenforgalmi adó visszaforgatása az ottani jólét egyik motorja. A majdnem három órásra sikeredett Interjú elkészítése alatt annyira inspiratív módon szerette volna elmagyarázni a szakember olvasóink számára álláspontját, hogy olyan érzésünk volt, mintha élő adást készítenénk vele. Az elragadó RESIDENCE BALATON**** exclusive HOTEL végül nem került terítékre, mert nem maradt időnk beszélni róla. Azonban a világ egyik legbefolyásosabb kalauzaként számon tartott kiadvány pontozta a hazai szállodákat. A Gault&Millau több kategóriában is rangsorolta a hoteleket és a rangsor alapján a hatodik legjobb lett az országban! Győződjenek meg róla önök is!

A bacsmegye.hu a következő egy évben segíteni fogja a balatoni terület bemutatását. Többször beszámolunk majd a magyar Provancenak is nevezett dimbes-dombos tóvidék turisztikai látványosságairól, kirándulóhelyeiről, ahová nem csak nyáron fürödni, hanem tavasszal, ősszel és télen is érdemes ellátogatni.

 

Szerző és Fotó: 2PE